Az archidonai bájdorong

A bejegyzés 18-as karikát visel, ebben a szellemben kéretik olvasni!

archidoniaiCamilo Jose Cela Az archidonai bájdorong páratlan és dicsőséges hőstette című írása, egy szatíra. A spanyol férfiak és az ő hazafiasságuk kerül terítékre, rengeteg iróniával fűszerezve. Ilyen az, amikor egy Nobel-díjas író játszik, nevettet és kifiguráz.

Az alaptörténet az, hogy egy spanyol kisvárosban, nevezett Archidonában, a moziban egy flamenco-táncos estet néz egy pár, és vérük felhevülvén az előadáson, a páros hölgy tagja merészen kézre kapja párja hímtagját. Tiltakozásra nem találván, sőt, játszadozni kezd vele, ami heves reakciót vált ki emberünkből nem meglepő módon, elsülvén pedig ondóval borítja a nézők egy részét. Botrány, közszeméremsértés és bíróság. És bár elítélik a párt, a férfi tagja lesz a spanyol férfiúi eszménykép, amire büszkék lehetnek.

“Áldott legyen a Mindenható Isten, amiért megengedte, hogy ilyen prekonciliáns fütykösöknek és özönvízszerű magömléseiknek kortársai legyünk! Ámen. Éljen Spanyolország! Mily nagyok is azok a nemzetek, melyeknek kemény farkú fiait nemi károkozásért ítélik el!”

IMGP9235

Ezzel a történettel országos hírre tesz szert a kisváros, megindul az agyalás, hogyan építhetnék erre a turizmusuk, a kézművesipart, emlékművet a “messzehordó spermaágyunk dicsőségére”. Az archidonai bájdorongot költők éneklik meg. Igen pikáns kis versek ezek, itt egy szonett mutatóba.

IMGP9234“Beszélik, egy pöcs lenn Archidonában
titkon, de eltökélve, kőkeményen
felállt egy mozi hűvös szegletében,
s fejét magasra szegte nagy vidáman.

Egy értő női kéz fontolva, lágyan
fogdosta-rázta – ó, maroknyi éden! -,
s ő feljebb hágott, mint a hold az égen:
a Tibidabo lett Barcelonában.

De mert tűzzel játszani veszélyes,
az ágyúcső elsült, s a rendre éhes
nézők sorában szörnyű rendet vágott;

s egy hölgynek, kit alkalmatlan időben
s kívülről kettyintettek meg (de bőven),
ondolált haja ondóleltre váltott.” (José Garcia Nieto)

És ezt még tudják fokozni! A kérdés tudományos vizsgálódást igényel, hiszen “arra a megállapításra jutottunk, hogy a spanyol férfi penális és vesico-exkretális izomzata jóval fejlettebb és erőteljesebb, mint a világ többi férfiaié, megközelíti a bika hasonló izomzatának erejét. Amihez pedig, (…) hatalmas mértékben hozzájárult az önkezű (ritkábban idegen kezű) rejszolás, amit Spanyolországban időtlen idők óta meghökkentő állhatatossággal gyakorolnak.” Igen vicces még a kutatómunkához bekért adatok sora, a szempontrendszer ami szerint dolgoznak a kutatók (a röppálya grafikai adatai, a ritmus) és a gyakoriság, jobbkezes avagy balkezes stb.)

„Ritmusa pattogó és szapora, de általában nem gyorsabb A vadmacska című paso doble első ütemeinek ritmusánál.”

A kutatók között olyan tagok szerepelnek, mint a Reynolds-féle folyadékdinamikai egyenlet specialistája, néhány skandináv női munkatárs, akik a téma nemzetközi szakértői (ééérted!), illetve egy városi tisztviselő, aki az öntözőcsövek használatával és karbantartásával van megbízva. Jó kis csapat! A cél pedig…

“Adja Isten, meg Szent Kozma és Szent Damján is, hogy jó eredményt érjünk el! Ha sikerrel járnánk, alaposan feljavíthatnánk, legalábbis részben, a hispán férfi megromlott fiziológiáját, ami vitathatatlanul áldásos konzekvenciákkal járna a turizmusra nézve, és talán még a közös piaci felvételünk esélyeit is növelné.”

A történet az 1972 tavaszán folytatott levelezésekből áll össze, ami az alpolgármester, a kulturális főtanácsos, és a kutatásvezető között történt, hozzácsatolva a Málagai Törvényszéki jegyzőkönyvet, és mindenféle méretarányos dokumentumokat.

IMGP9232

Cela 1977-ben írta ezt a művét, gunyoros fricskát tolva a T. Hivatal, a bürokrácia, a hispán férfi hazafias ideája elé. Mondhatni groteszk társadalomkritika. Vicces, mókás és szórakoztató. Mindenesetre azt elérte nálam az író, hogy kíváncsi legyek arra a művére is, amiért a Nobel-díjat kapta (Pascual Duarte családja).

Nemes dorong, szférák vidor lakója,
ha nap felé mered göcsörtös ágad
s odvában tengermély öröm ha támad,
makkján az ég, tökén a föld a bója.
 
Ma láttuk baszdühöd – az Isten óvja! -.
a párzó tigris is csudálta vágyad;
ma megmutattad, mily özönnel árad
a spermaágyú bő muníciója.
 
Te csapra vert fasz, Archidona álma,
ki szende polgárok nyakába öntöd,
mit torkodból előfröccsenni láttam.
 
Ó, büszkeségünk, halld: tiéd a pálma,
nincs fasz (csak lágyfekély ne bántsa bőröd!)
tehozzád fogható a nagyvilágban.

Eredeti cím:  La insólita y gloriosa hazana del cipote de Archidona
Kiadó: PolgART Könyvkiadó
Kiadás éve: 2004
Fordította: Szőnyi Ferenc

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s