Forradalmár, próféta, melós

„Kondor Béla ebben a kivételes értelemben modern és egyedülálló művész. Kiállítása megrendít, és zavarba ejt. Körül a falakon rézkarcok, rajzok illusztrációk, festmények, ikonok, férfi és női portrék, mozgalmas csoportok, szárnyas lények, mezítelen emberpárok, épülő szerkezetek és lebontott alakzatok. Minden végleges és kiszámíthatatlan. Végleges, mint az álom anyaga, melyben a valóság mintegy summázva jelenik meg, s kiszámíthatatlan, mint ugyanennek a valóságnak az imaginárius felé elszabadult variánsai.” Pilinszky János szavai Kondor 1960-as Fényes Adolf Terembeli kiállításának megnyitóján.

kondor1

Most egy másik kiállításról szól a fáma, ami szintén nevezhető zavarba ejtőnek, gondolatgazdagnak, szerteágazónak és kiszámíthatatlannak. November 4-től látható a MODEM harmadik emeleti kiállítótermében Kondor Béla máig legendás hírű művész csaknem száz műalkotásából (mintegy 70 grafika és 30 festmény) álló kiállítása. A bemutatott anyag három téma köré sorakoztatja fel a műveket és próbálja megmutatni nekünk a forradalmár, a próféta és a melós Kondor alakját. A tárlat apropója, hogy december 12-én lesz halálának 40. évfordulója, a kiállítás zárása 2013. február 17-én pedig a születésének 82. évfordulója alkalmából állít emléket. A megnyitón részt vett húga Kondor Mária is, aki a Kondor-örökség gondozója. A kiállítás kurátora Hornyik Sándor.

kondor3

Kondor Béla sokoldalú, finom lelkű művész volt, akit foglalkoztattak korának politikai-, társadalmi problémái, történései. Aki a nagyjából 16 éves munkássága alatt készített fametszetet, rézkarcot, hidegtűt, litográfiát, monotypiát, papírmetszetet, fényképet. Festett vászonra, fára, üvegre, falra, írt verset, ritkábban prózát és kitűnően orgonált. Ezért is nevezték reneszánsz művésznek vagy “homo universale”-nak, művészetét pedig “színekkel és formákkal kimondott világnézetnek”. Számos díjat kapott, köztük két Munkácsy-díjat is, és posztumusz Kossuth-díjat 1990-ben.

kondor4

Őt említvén ilyen nevek kerülnek elő, mint DürerHieronymus Bosch és Rembrandt. A kiállított művek között helyet kapott az 1956-os diplomamunkája – a Jelenetek Dózsa György idejéből című hétrészes sorozatának rézkarcai -, amit Juhász Ferenc A tékozló ország című eposza, valamint Derkovits Gyula Dózsa-fametszetsorozata ihletett. Ennek néhány darabja mély benyomást tett Albert Camus-re. A Forradalom angyala már messziről odavonza a tekinteteket, a Pilinszkyről készült festmény vagy az emblematikussá vált Darázskirály, a címéhez méltóan hidegséget árasztó Pléh-Krisztus, a Savonarola, a Szent Péter és egy nő II, a Késes ember, a Hűség, Az angyal megjelenik Lóthnak, a Négy szent is megtalálható a tárlaton, de láthatunk kevésbé ismert műveket is, mint például az 1972-es Gyilkosság az olimpiánt, aTüntető nőket vagy az Auschwitz rézkarcot.

kondor2

Rajzai megjelentek az Élet és Irodalomban, az én kedvenceim a könyvillusztrációk. Az egyik kereseti forrása volt ez, mivel életében nem nagyon vásároltak tőle a múzeumok. Valami húsz kötethez készített illusztrációkat Hemingway öreg halászától kezdve Dürrenmatton át Jékely Zoltán vagy Nagy László Arccal a tengernek válogatott kötetéig. Általa illusztrált vagy őt inspiráló könyvek is megtalálhatóak a kiállításon; az Ébredő Afrika néger költők antológiája, A tékozló országWilliam Blake vagy Madách Imre kötetek. A Blake versekhez, próféciákhoz és a Madách Az ember tragédiájához készült grafikai sorozatok borongósak, elgondolkoztatóak, hatásosak. Az úgymond melós szemüvegén át láttatott dolgai, amik akár a szocreálhoz is kapcsolhatóak ha akarjuk, többek között a Daru, vagy Az atomágyú felállítása, a Felszabadulásunk 15. évfordulójára sorozat, a Faliszekrény, a Gyöngyösi Húsüzem építkezése, az Építők stb. Bennem ezek (a téma és annak ilyesforma művészi kivitelezése) kontrasztot alkotnak. Élek a gyanúperrel, hogy fricskák.

kondor5

Festészetének egyik csúcspontja – többek szerint mintegy annak összegzése, egy egész életen át érlelt mű -, az élete végén festett A szentek bevonulása a városba, szinte uralja a kiállítóteret. Eredetileg a Kereskedelmi Kamara falára készült. Talán nem tetszett nekik az ironikus felhang. Borbély Szilárd költő a megnyitón méltató szavai között így jellemzi Kondort: “nem tudja, nem kimondani a véleményét.” A képeket látva azt kell mondanom, hogy nem is baj.

A fotókat Ferencz Ákos készítette.

(Megjelent DebrecenPlus.hu)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s