Kenjük Poe-ra!

464061_172721992889957_182144167_oA DESZ – Alkalmi Társulata Erdős Virág egyfelvonásos abszurd drámájából, a Madame Poe-ból, és egyéb írásai nyomán készítette el a Kenjük Poe-ra! címet viselő előadásukat, melyet május 16-án láthatott először az Egyetemi Színpad közönsége.

Hogy miért pont Erdős Virág? “Erdős Virág az egyik leghíresebb magyar író, de már sajnos meghalt, vagyis nem halt meg, csak mindig nagyon későn jár haza.” – mutatja be magát a szerző. Ez a halállal játszadozó humor, mely gyakran jellemzi írásait, rabul ejtette a társulatunkat. Azon dolgozunk, hogy a szövegeiben rejlő képtelenségek képekben jelenjenek meg előadásunkban.” – így vallanak a darabról az alkotók.

Az előadás két részből áll, amely mind mondanivalójában, mind pedig az előadás helyszínében eltér egymástól, mégis utat talál egymáshoz. Már a folyosón elkezdődik egy dialógusokból álló előjáték, ami felvezetésként szolgál. A körülbelül 10 perces párbeszéd két szereplőjétől tornagyakorlatokat láthatunk egy-egy polifoam-on, mintha csak valami edzőteremben lennénk. A látvánnyal kontrasztot alkot az, amiről beszélgetnek. Némi tartalomismertetést végeznek arról, hogy miről is szól “ez a mesekönyv”, … “illetve nem”.

431943_545707338814515_1955774613_n

Miközben ezzel az utóbbi kijelentéssel adogatják egymásnak a szót a szereplők, az idő előrehaladtával egyre inkább lendületet vesz az előadás. Mozgásuk és a gyakorlatok is úgy lesznek egyre és egyre nehezebbek, pergőbbek, és közben nő a feszültség is, némi drámai hatást keltve, amit lecsap egy-egy képtelenségekkel teli humoros mondat. A közönség meg veszi a lapot és vidul. Így jutunk el arra pontra, ahol feltárul a nézősereg előtt a színházterem ajtaja, és bebocsátást nyer a nagyérdemű, a létezés valami teljesen más síkjára, ahol Erdős Virágtól az Erdős Virág által teremtett Poe veszi át a stafétabotot…

Madame Poe/Kenjük Poe-ra! alaphelyzete, az írónő Anya! című novelláján alapul, ahol egy szokásos esti lefekvésnek lehetünk tanúi, amikor is az anya próbálja elaltatni a lányát. A színpadon csavar egy picit a történeten az írója, felcserélődnek a szerepek, és a lány próbálja “halálba altatni” az anyját, amihez Edgar Allan Poe szolgáltatja a helyet, a milliőt.

A helyszín A Morgue utcai kettős gyilkosság szobája, vagyis inkább csak szobavázlata, hiszen minimális díszlet és kellék található benne. Az egész teret egy nagy ágy uralja, ami meg szinte színpad a színpadon, és amit úgy tűnik nem lehet elhagyni, sem mint ágyat, sem mint ravatalt. Fekete falak, egy olajlámpa, kártya és egy szék… És hogy kétségünk se legyen arról, hogy tényleg Poe világába merészkedtünk, elhangzik az első mondat: “Szólt a holló…”

374982_545706315481284_1929563055_n

Az első kép, amit látunk, hogy az Anya az ágyon a lefekvés előtti pillanatokban passziánszozik, míg a Lány indulásra készen piperézik, csak arra vár, hogy anyja elaludjon és ő indulhasson végre bele az éjszakába – mintha maguk is egy Poe novellában lennének. Mind a ketten valaminek a végére értek, és valami új közeledik feléjük. A feszültséget az adja, hogy a lány sietetné ezt, menne, szeretne valahol máshol lenni, túl lenni a dolgon, az anya pedig egyre csak késlekedik, nem akar ágyba bújni, maradna még ébren, hiszen ez a lefekvési ceremónia vagy inkább procedúra az utolsó az életében. Az egyetlen esélye, hogy elodázza a “lámpaoltást”, ha szóval tartja lányát, és ezzel is késlelteti az indulását. És ennek érdekében mindent meg is tesz: először pizsama helyett fekete taftot szeretne csipkeberakással, hogy megbotránkoztasson, majd mesét akar, betegséget próbál bebeszélni a lányának, aztán az apjáról mesél neki, gyilkosságot képzel el stb.

Kettőjük nyelvi játékokkal és humorral átszőtt párbeszéde viszi előre az előadást (még azok a sokat használt francia szavak is feltűnnek Poe módra:), no meg az olyan apróságok, mint a fekete tüll szemfedővel való játék, egy földhöz csapódó pár cipő stb. Egyfajta mesélés-beszélgetés ez, ami tele van közismert Poe művekre való utalással, azok részleteivel. Felismerhetjük A hollótA Morgue utcai kettős gyilkosság véres történetét, amibe a szereplőink lélekben bele is halnak vagy Az áruló szív novellát is. (Egyáltalán nem lehetetlen, hogy vannak benne még olyan művek, amiket nem sikerült felismernem.:)

971815_545706422147940_26325437_n

Maga a darab, az előadás mód, a fekete-fehér színek ellentétbe állítása, a színészek játéka, a háttérből előkúszó gitárból csalt hangok, a keretes szerkezet (hollóval kezdünk és vele is ér véget a darab); mind nagyon rendben vannak. Szórakoztató… talán egy picit tulságosan is. Úgy értem, hogy míg Poe a szavakban, képekben ott van, valahogy az atmoszférában nincs jelen… Nekem kicsit hiányzik a baljóslatúsága, a sötétsége, a komorsága, a félelem és a rettegés, a humorral való erős ellenpontozás, a kontraszt. Egyértelműen a humor (Erdős Virág?) dominál. Bennem valahogy Poe másként fogalmazódik meg, főleg ha ennyire szerves része egy darabnak. És úgy tűnt az elején, ez valahol kettőjük “libikókázása”, mint ahogy a kinti egymásnak adogatás, vagy az anya-lánya nyelvzsonglőrködés is.

Félreértés ne essék! Az előadás tényleg remek, tetszik az elgondolás, ami mentén mozog. Kicsit talán rövid – még nagyon néztük volna tovább is, mert megragadja az embert. Az összes kötözködésemmel együtt is, csakis ajánlani tudom mindenkinek, hogy nézze meg!

A következő előadás időpontja: 2013. május 30. 19.00 DESZ terem, (Egyetem tér 1. Debreceni Egyetem főépület, alagsor 31. Terem)

Akik pedig színpadra vitték a darabot: Éles Gina, Katona Lóránt, Liktor Eszter, Lukovszki Judit, Marosi Edit, Sándor Zita

A fotókat a DESZ – Alkalmi Társulata bocsátotta rendelkezésünkre, nagy köszönet érte!

(Megjelent DebrecenPlus.hu)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s