Vicces sztori – Még nem elég…

IMGP6393

Március 10-én nyílt meg az a kiállítás a MODEMben, ami Csontó Lajos Munkácsy-díjas képzőművész művészetébe enged bepillantást. Egységbe forrva jelennek meg rajzai, fotói, videóinstallációi, egy külön világba kalauzolva a látogatót.

Belépek a kiállítótérbe a kinti nagy fényességből, és mintha egy sötét, mély alagútba tévednék, ami valami másik lét síkjára visz. Egy másik dimenzió, talán egy másik elme alagútja. Ahogy hozzászokik a szemem a sötétséghez, a sejtelmes félhomályból fehér alakok tűnnek fel, egy-egy képet, epizódot megjelenítve. Olyan mint egy legálfal, az elme legálfala, tele sok-sok fekete-fehér graffitivel. Vagy inkább fekete kartonon fehér krétarajz, a megboldogult gyermekkoromból. És kezd ismerős lenni a terep. Ilyet én is szerettem csinálni. Kár, hogy nálam elmúlt. És milyen jó, hogy másnál nem, hogy érlelte, hogy hagyta kiteljesedni, életre kelni. Szinte mozgásba lendül a terem, úszik velem, sodor egyik jelenettől a másikig. Itt fiatal srácok nézelődnek, ott egy katona, emitt szerelmesek arca alkot egy közös halmazt, majd máshol terhet emelnek a magasba. Amott pedig létra vezet az égbe, aztán meg egy csigalépcső. Hm… valami bekattan: „alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” (Weöres Sándor: A teljesség felé). És igen. Ráhangolódtam, elkapott a varázs.

IMGP6365

Fotók és videók szakítják meg vagy talán kiegészítik(?) a falon zajló rögzített pillanatokat. Filmszerűen kapcsolódnak össze a képek, peregnek, bogozom a laza szövevényeket. Aztán amikor belépek az egyik elkerített részbe, ahol egy videóinstalláció kap helyet és a középre vetített gömbön rám néz egy szem és azt mondja MÉG és tovább, hogy NEM ELÉG, akkor rájövök, nem kell bogozni. Merülni kell a tudatba… vagy az érzetek, érintések, élmények birodalmába. MÉG NEM ELÉG AZ IRGALOM … MÉG NEM ELÉG AZ OLTALOM. Mantrát látok felvillanni, amikor belenézek abba a szembe, és benne a világot, mely kivetül a világmindenségbe. És már megint benned (bennem?) a létra…

Reggeli a szabadban lazasága mosolyt csal az arcomra: hómezőben fürdőköpenyben, egy olvasó szemüveggel az orrhegyen, mint aki a reggeli újságot tette le éppen, hogy egy csésze forró kávét szorongatva a kézben dacoljon a hideggel, hogy egy parányi melegséget csaljon bele. Lázadás a magunk módján az elemek ellen. A Ne félj próbál megnyugtatni(?), miközben újabb mantrát tesz elém: VAN MÉG IDŐ. NINCS MÁR IDŐ.

IMGP6394

A videóinstallációk hangjaira figyel a fülem. Néhol azt érzem csak aláfestésként szólnak finoman csilingelve, néhol viszont előlépnek a háttérből és sokkal inkább uralják a teret, mint a látvány: az örmény népzenétől a klasszikusokig szólnak hozzánk. A Himnusz az egyetlen (a stilizált dallam a vízalatti úszás élményével), amivel nem tudok mit kezdeni. Az egyik kedvencem viszont a Szökés, ami hátulról egy bicikliző nőt mutat, ahogy belekerekezik a sötét éjszakába, valami megvilágítatlan úton. Mellé pedig nem más szól, mint Mozart. És nálam megint bevillan valami. Bruce Sterling és Lewis Shiner sci-fi novellája ugrik be, a Mozart napszemüvegben, melyben időutazunk, Mozartunk pedig bárzongorista, napszemüvegben és motoron jár. És bár ott néhány iparosodással-emberiséggel kapcsolatos fajsúlyos kérdést dobnak fel, a bejárt út is a lényeghez tartozik, mint ahogy itt is. És hogy, amit itt látunk, ez kiút vagy éppen valamibe be?, olyan nyitott kérdés, ami megint csak beindítja gondolataimat.

A fentiekből is látszik, hogy Csontó Lajos kiállítása megérint és hat. Nem is kicsit, hanem intenzíven rátelepszik a gondolataimra. Asszociációk sokaságára sarkall, olyan módon, hogy a belépéshez és a másik elme alagútjához képest, kilépésnél a saját elmém alagútjában találtam magam, élveztem a saját legálfalam és megint csak Weöres jutott eszembe és A teljesség felé, aztán pedig az „Félreértettél, de hát ez a dolgod” (Csontó Lajos).

A kiállítás megtekinthető 2013. június 8-ig (meghosszabítva) a MODEMben.

Egy kis videóösszeállítás arról, hogyan is készült…

(megjelent DebrecenPlus)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s