Kísértések (Temptations)

IMGP8403k

MODEM tematikus filmklubja kéthetente jelentkezik, és mindig az aktuális kiállításaihoz válogat filmeket. A hangulatos Kertmoziban, babzsákfotelekben elnyúlva élvezhettük Kamondi Zoltán Kísértések című filmjét, ami a 33. Magyar Filmszemlén a legjobb rendező, a legjobb operatőr és dráma kategóriában a legjobb színész díját nyerte el, és a 2002-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve jelölést kapott.

A történet egy 19 éves egyetemista srácról szól, akit könyvelő anyja egyedül nevel, és mint ahogy ez már lenni szokott, túlzottan ragaszkodik hozzá. Kiszámítható, praktikus és unalmas életet képzel el neki, ami puskaporossá, veszekedésekkel telivé teszi kettőjük viszonyát, hiszen a fiú még csak most kezdi el keresi önmagát, még alig lépett a felnőtté válás rögös útjára. Marcit pillanatnyilag egyetlen egy kérdés foglalkoztatja, hogy ki lehet az apja. Amikor Anna, az anyja és barátnője, Elvira között veszekedés tör ki, és Anna kidobja a lányt a házból, egy dologgal tudja csak fiát otthonmaradásra bírni, ha elárulja neki ki is az édesapja.

kamondiz12

Marci fogja magát és vidékre megy, hogy megismerje százmilliós adóssággal rendelkező apját, aki egy lepukkant mezőgazdasági vállalkozást vezet. Munkát vállal nála, de anyjának tett ígérete miatt nem árulja el neki ki is ő valójában. Itt ismerkedik meg egy tíz éves kis cigánylánnyal, Julival, akit három láda pucolt hagymáért vesz meg a szüleitől. A kislány innentől kezdve „urának” tekinti a fiút, különleges képességével segíti őt, az pedig cserébe tanítgatja, a civilizációhoz szoktatja, és az addig is nagy káoszból, még nagyobb káosz lesz, és menthetetlenül sodródunk a végzet felé

A film nekem néhol szürreális, néhol misztikus, néhol pedig tragikomikusan realista. Olyan emberi kapcsolati szövevényt rajzol fel és ezzel együtt érzelmi kuszaságot is, hogy nem csoda, hogy Marci bizonytalanul hánykolódik benne. Különböző karakterek, életminták hálója ez. Anyja isteníti és rajongva szereti, és nem tűr meg más nőt a fia mellett, riválisként látja őket. Elvira, a csoporttársból lett barátnő, felszínes, csábító, az érzékiség rabja, akit leginkább csak a pénz és a könnyű élet érdekel, amit házassággal a legegyszerűbb megszereznie. Elek, az anya bankszakmában dolgozó szeretője, a maga kioktató modorában önmaga hasonmására formálná Marcit, számára az öltönyös jövő a fiú egyetlen és logikus lépése. A professzor, aki az anyjával él, a meleg egyetemi tanár karaktere, aki mint cukros bácsi, hókiflivel kínálja a fiút. A lepukkant, alkoholista apa pedig egyszerű és hétköznapi, és teljesen más, mint ahogy a fiú az évek alatt a képzeletében felnagyította.

Kisertesek_plakat

És ott van Juli, aki egy ősi kultúra tradícióit és misztikusságát hozza Marci életébe. Teljesen természetes számára, hogy élelemért cserébe eladták a szülei. Úgy érzi, hogy tulajdonává lett a fiúnak, házastársi kötelességei vannak feléje. Egyszerű, tiszta és erős érzelmekkel viseltetik iránta, és szenvedélyének nincs határa, sajátjának tekinti a fiút. A tragédia ebben ott van, hogy míg Marci a környezetét elég jól látja, nem veszi észre a kislány feléje irányuló érzelmeit. Többször is megsérti, és egyre és egyre mélyebben. Amikor Marci Juli képességeit kamatoztatva úgy tesz szert könnyűszerrel pénzre, hogy hackerként bankszámlákat foszt ki, Elvirát halmozza el költséges ajándékokkal (autóval, drága vacsorával). Amikor börtönbe kerül a fiú ezért, Elvira elpártol tőle, és egyedül a kislány áll mellette (az egyik legszebb jelenet, amikor a börtönbe pörköltöt visznek neki a cigány nagymamával). Ám amikor kikerül, a fiú megint Elvira mellett köt ki (Juli füle hallatára szeretkeznek), semmibe véve a kislányt, a benne rejlő nőt és az érzelmeit, és amikor az esküvőt tervezik és arról beszélgetnek, hogy Julit, vagy vissza kellene küldeni a szüleihez, vagy pedig intézetbe adni, a kislányon úrrá lesz a szenvedély és törzsi kultúrájából adódóan, a számára egyetlen módon oldja meg a helyzetet. Leveti a „civilizált” ruháit, elégeti, miközben kántál, ráolvas és varázsol, és eltünteti a házat, hogy nyoma sem maradjon…

kamondiz14

Ami engem igazán elvarázsolt a filmben, az egyfelől a látvány, a képi világ, a látószögek és a kamera-beállítások. Az, hogy a film nagy része fekete-fehér, és ez kissé szürreálissá és komorrá teszi, és az a néhány színes közeli kép, ami benne található, szinte felsikít (lsd. gyilkosság, vagy a szeretkezés pillanatai). Másfelől viszont a humor az, ami szerintem naggyá teszi ezt a tragédiába torkolló történetet. Rengeteg ellenpont és konfliktusokkal terhelt helyzet van benne, ahol a feszültséget a drámai fokozás érdekében oldani kell. Néha csak egy egyszerűen odavágott laza mondatban mutatkozik ez meg; „Anya, hadd mutassam be Julit, tegnap vettem!”, néha pedig rejtett iróniával fűszerezi a mondanivalót.

Érdekes a film azon kettőssége is, amit a szereplők adnak a történethez. Egyfelől ott vannak a hivatásos színészek (Básti Juli, az anya, Derzsi János, az apa, Gazsó György, a professzor, Seress Zoltán, a szerető személyében), akik kiemelkedő alakítást nyújtanak, jól megformálva a karaktereiket. Másfelől meg ott vannak az amatőr színészek (Miklós Marcell – Marci, aki akkor még főiskolás volt, vagy Elvira – Budai Kati, aki jogászhallgató volt, és az efZámbó Bandben énekelt, vagy Kovács Júlia – Juli) akik mindenféle színészi előképzettség nélkül, csak is önmagukat adva, ösztönösen játsszák a rájuk osztott szerepeket.

kamondiz13

Hétköznapi valóságba bújtatott meseszerű történet ez, egy vidéki kislánybőrbe bújt varázslónőről és egy városi, pénzes srácnak látszó fehér lovon járó szőke hercegről, és sehol egy ásó, kapa, nagyharang, de van bűn és varázslat, mindez kicsit a torzított valóság szürreális szemüvegén keresztül…

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s