Tizenegyezer vessző

aptvb18-as karika ezerrel! Tényleg felnőtt tartalom!

– Mihelyt megláttam, kisasszony, királynői szépségétől tótágast állt bennem a genitális szerelem, s jobban felhevültem, mint egy kupa óbortól. 
– Hóborttól?
– Lábaihoz helyezem vagyonomat és szívemet. Lennénk csak együtt az ágyban, hússzor egymás után bizonyítanám érzelmem szilárdságát. Sújtson le rám a tizenegyezer szűz haragja, vagy testemet tizenegyezer vessző harapja, ha tódítok.
– Bódító!
– Érzelmeim kézzel foghatóan hitelesek. Nem árulok zsákbamacskát. És ez nem üres szólam.
– Kopj le rólam!”

Apollinaire már ifjú koromban a szívemhez nőtt versei által (az avantgard meg egyébként is közel áll hozzám.) Később a Móra kiadott egy zsebméretű könyvet A világirodalom gyöngyszemei sorozatban Apollinaire legszebb verseivel. Zsebben hordtam, hogy mindig velem legyen. Azóta barátok vagyunk, még akkor is, ha 15 éve nem láttuk egymást.

Néhány éve került a látószögembe ez a könyve, aztán nem olyan régen sikerült beszereznem, és kíváncsivá tett. Úgy gondoltam, De Sade márkin és Restif de la Bretonne-on túl vagyok, a szadista, perverz és mocskos szájú jelzők, amikkel illetik a könyvet nem okoznak majd gondot. Hogy pornó a 20. század elejéről? Biztos, hogy ezen sem fogok megbotránkozni (erről meg az jutott az eszembe, hogy Kolozsváron nem régen találtak 100 éves pornóképeket egy padláson.). Hogy botránykönyv? Na és! Sok őszinte könyvre mondják ezt. Ami engem ebből az egészből sokkal jobban érdekelt; az a hogyan feszegeti az irodalomról alkotott elképzelésünk határait? Mi módon tűzi zászlajára a háború parodizálását, a prüdéria megcsúfolását? Provokál! Rendben. De mindezt hogyan teszi? Közönségesen vagy stílusosan, mint ahogyan ezt egy olyan művelt és széleslátókörű művész teszi, akinek barátai és cimborái között olyan emberek vannak, mint PicassoDuchamp (na ő tud provokálni!), Cocteau és Chagall? Igen, kíváncsiság…

2tumblr_le7p4m0wVT1qf71bqo1_500

Minden igaz, amit erről a könyvről mondanak: perverz, obszcén, trágár, kegyetlen és gusztustalan. Ám… egész végig ott motoszkált a fejemben, hogy vajon mit akart vele az írója? A perverz vágyait kiélni vagy valami többet és mást? Mi van akkor, ha igazi mondanivalóját olyan köntösbe csomagolta, ami botrányt okoz, felháborodást kelt, eltereli a lényegről a figyelmet? Ha ezzel teszteli a “műértő” közönséget? Hiszen tudjuk róla, hogy szeretett kísérletezni a lírájában, itt miért ne tette volna? Esetleg kíváncsi volt arra, lesznek-e olyanok, akikhez eljut az üzenete, vagy mindenki leragad a pornó részeknél, amikkel nem mellesleg fricskákat szór?

“Közben marokra fogta a zászlódíszbe öltözött péniszt, s tapogatni kezdte a kétrészes kis függeléket, melyet a közhiedelemmel ellentétben nem azért hívnak testiculumnak, mert szerelmi aktus tanúja, hanem mert olyan fejecske, mely a mentulából – azaz kisokosból – kilövellő velős anyagot tárolja, miként az igazi fej is velőt tartalmaz, agyvelőt, ami a mentális funkciókat biztosítja.”

1tumblr_le7ornzEwd1qf71bqo1_500

Provokál és kifiguráz mindent és mindenkit; a férfiakat, hogy a gatyájukban hordják az eszük, a prűdeket, a katonákat, az összeesküvést szövőket, a háborúskodást, a belülről rohadó családokat és az egyházat egyaránt.“Szodoma a civilizáció jelképe. A férfiszerelem istenhez hasonlatossá tette volna az embert, s minden baj csakis abból az állítólagos vágyból származik, melyet a két nem táplál egymás iránt. Ma már csak egyetlen módon lehetne megmenteni a balsors sújtotta, szent Oroszországot: ha beleplántálnánk a szókratészi szerelmet a bepókhálósodott alfelekbe, a nők pedig mindig Leucadia szigetére vonulnának, s ott vennének leckéket a sapphói szerelemből.” és “A mazochizmus egyébként megfelel a keresztény vallás előírásainak.” Provokál, provokál és provokál. Bomlaszt, mint aki betelt azzal, ami van és valami újra vár.

A könyv közepe táján ötlött fel bennem ez a gondolat. Ahogy megy előre a történet, egyre durvábbak a szexjelenetek. Néhol annyira elrugaszkodottak és abszurdak, hogy nem lehet komolyan venni őket, ezzel együtt a kegyetlen perverziókat sem. Ám ahogy haladunk előre egyre többször érzem azt, mintha kiesne a szerepéből az író, és csak is hedonista vágyaiknak élő szereplői szájába olyan dolgokat ad, amikre ők saját szerepük szerint képtelenek lennének, pl. költőiség és politikai tájékozottság, itt-ott nem feltűnően elpotyogtatva, elrejtve a sok sokkoló jelenet között.

3tumblr_le9gs94odH1qf71bqo1_500

A mű 1906-07 között született, és tele van háborús utalásokkal, Európa forrongásával: Szerbiában összeesküvést szőnek, majd megölik a királyt, az oroszok a japánokkal háborúznak. “Belgrádban megölték a szerb királyt meg a feleségét. A gyilkosság a történelem lapjaira tartozik, ki így értelmezi, ki úgy. Aztán kitört a háború Oroszország és Japán között.” A lengyeleknek elvették a hazáját és nem beszélhetik a nyelvüket. “Az igaz – mondta a lengyel nő -, hogy honfitársaim egy kicsit hóbortos emberek, de kapják csak vissza hazájukat, beszélhessenek szabadon az anyanyelvükön, s Lengyelország megint a lovagi becsület, a fényűzés és a szép nők országa lesz.” Mi magyarok is feltűnünk a lapokon egy kislány képében, de vannak dánok, németek stb.

Kifigurázza a háborút; míg a japánok bombákkal lövik a várost, főhősünk egy Vidám Szamurájok nevű kuplerájban, – amit két férfi vezet, akik szimbolista költők voltak (nem lehet véletlen), és szerelmi házasságot kötöttek Párizsban -, egy japán kurvát dug, mintha csak tűzijáték zajlana a fejük felett az ő kéjük megkoronázásaképpen. Az arénában a gladiátorok császárhoz intézett köszönő szövegét (Ave Caesar, a halálba indulók köszöntenek!), teszi kifacsarva egy teljesen más háborús környezetbe. És kategorikusan kijelenti, hogy a maszturbálás katonai erény.

4tumblr_le8jm303X41qf71bqo1_500

Mindeközben pedig tiszteleg a technikai újítások előtt, hiszen alig 8 éve szállt fel az elsőkormányozható léghajó 1897-ben. A műben feltűnik a DekameronBaudelaire Útrahívás című szerelmes verse, és a sok pornó közt is elrejt némi költőiséget is. “A has alján rejtező titokzatos barlangot szent pagony oltalmazta, mely rőt volt, mint az ősz. A sűrű bozót alján megbúvó szoros ajkakból csak egy kis rés látszott, oly vékony, mint egy rovás az inkáknál naptár gyanánt szolgáló oszlopokon.”

Délután beszélgettünk erről az egyik ismerősömmel: “szerintem kicsit túlértékelt mű. paródiának túl erős, néhol nem is lehet igazán eldönteni – ha nem tudod, hogy amúgy az -. szóval nem elég karikaturisztikus ahhoz, hogy érezd a komikus élét az egésznek. irodalomnak nem egy nagy szám, nem egy hűdehaj, amit egyszerűen nem tudsz letenni. pedig az ilyen könyveknél talán pont az a jó ha viszolyogsz de mégis el akarod olvasni. erotikus vagy pornográf műnek túl aberrált és perverz, ami nem is lenne baj, de sztem kicsit öncélú, ilyen ló másik vége.”

5tumblr_le7p7u0TpX1qf71bqo1_500

Sok mindenben egyet értek vele, mégis kicsit másképpen. Nem, nem gondolom, hogy ez paródia lenne, legalábbis nem a komikus fajtából (bár néha az is megcsillan, pl. a beszélő neveknél: Mony Babescu, Buzilo Tosszevics, Puncilina de Chegbecourte, Alexine Capbea, L’obasso, Draga Masina, Kása stb., vagy a nemi szervek változatos elnevezésénél, rengeteg, ötletes szinonima is feltűnik, a sok trágár között), hanem inkább gúnyolódás, tükörtartás, fricskázás, beszólás ez. És abban is egyet értek, hogy “pornográf műnek túl aberrált és perverz.” Nem is biztos, hogy annak tartom, inkább csak pornográf köntösbe bújtatott szatírának, groteszknek. Egyébiránt pikareszkregénynek tartják. Mindenesetre a görög tragédiák végzete is felsejlik benne, hiszen tizenegyezer vesszővel indul a történet, mint szerelmi játék, és tényleg az is lesz a főhősünk halála, csak éppen a japán hadsereg által vesszőzve háborús környezetben. Újabb fricska.

„Itt nyugszik Bebascu herceg,
Kigyúlt a tizenegyezer vessző tüzétől.
Vándor! Valld be, nem volna jobb a kedved
Tizenegyezer szűztelenített szűzétől?”

Az biztos, hogy Apollinaire zseni volt, de én azért mégis inkább maradnék a lírájánál.

A képek Zichy Mihály: Erato sorozatából származnak.

Eredeti cím: Les onze mille verges
Kiadó: Athenaeum 
Kiadás éve: 2008 
Fordította: Vargyas Zoltán

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s