Kiss Zsuzsa: Városmesék

Kiss Zsuzsa városunkban élő írónő. 2013-ban jelent meg második könyve az Underground Kiadó gondozásában, amely a Városmesék címet viseli. A kötetben 18 meséje kapott helyet, melyeket kislánya kedvéért kezdett el mesélni, és aki nem más, mint az a személy, aki illusztrálta a könyvet.

Igazi családi, szívet melengető történetek ezek. És hogy miért különösen fontos számunkra ez a kötet? Mert városunk ihlette; a Nagyerdő, a Kossuth tér ivókútja, de leginkább a Déri tér. Ki gondolná, hogy ez a park, amelynek fái, szobrai, padjai mellett nap, mint nap elmegyünk, ennyi csodaszép történetet rejt?…

varosmesek

“Hol volt, hol nem volt, az Álmok tengerén túl, a Valóság Szigetén volt egy város. A város szívében kis park bújt meg, a parkot egy ős-öreg fa uralta. A fa alatt kandeláber ontotta esténként a fényét, s a fű itt egy picit zöldebb, az ég egy picit kékebb volt, mint másutt.”

Mindegyik mese valahogy így kezdődik… aztán pedig megismerjük az apró parkot a város szívében, ahol egy öreg kandeláber áll, egy vénséges vén méltóságteljes fa alatt. Ez a fa ma is ott áll büszkén és délcegen a Déri téren. Védett természeti értékünk ez a kb. 120-130 éves kocsányos tölgy, amely még abból az időből származik, amikor még a Nagyerdő széle itt húzódott, a Déri Múzeum helyén pedig még a Pap-tava állt.

A mesékből megelevenedik a tér, és csuda dolgok történnek ott. Gyönyörű történet szól Medgyessy Ferenc Táncoló nő című szobráról, amely a park szélén áll, és amely „egy áprilisi éjszakán, egy bolond, virágillattal terhes, fűszeres, szerelemre csábító éjszakán” táncával örök szerelemre kárhoztat egy fiatalembert. Egy másik bájos történet a vidáman fodrozódó-csobogó szökőkútról szól, amely szívében csillag ragyog, „és ragyogni fog mindaddig, amíg az öröm ki nem alszik a világban.”

tancosno3De megtudhatjuk a kötetből még, hogy az öreg posta épületének lelke van, és világot szeretne látni, hogy a hóembernek mitől dobban meg a szíve, vagy hogyan kötött barátságot a szél és a szobor. A kötet madárdaltól hangos; megismerjük a karácsonyi rigó történetét, vagy azt, hogy miként némította el egy madárka gyönyörű énekét a gőgös nyírfa, és hogyan látta meg a cinke először a hólepel alá bújt parkot.

A táncoló szobor meséje mellett a másik igen kedvencem, amelyik a Kossuth tér kútjáról szól, mely népszerű volt a titkokkal terhelt világban”, és amelyre mély és súlyos titkokat bíztak a városlakók. Ezek a titok-kövek pedig szomorúvá változtatták vidám dalát, mígnem barátságra nem kelt egy kis verébbel, aki „pedig vigyázott rá, hogy barátja szívében soha többé ne gyűljék fel a ki nem mondott szó.”

Kedves és bájos, megható és megkapó, melegséget árasztó történetek ezek az álmokról, a csodákról, a szeretetről, a barátságról és a karácsonyról. Arra tanítanak, hogy az apróságokban rejlik a szépség, hogy nyissuk meg szívünket, lássuk meg a csodát, és merjünk nagyot álmodni.

Külön ki szeretném emelni a könyv igényes és csodaszép borítóját, amely Kiss Attila Csongor munkája. A Déri tér egy részletét ábrázolja, rajta az évszázados fával és az öreg kandeláberrel.

Kiadó: Underground Kiadó 
Kiadás éve: 2013
Illusztrálta: Kovács Kíra

(Megjelent DebrecenPlus.hu)

Advertisements

One response to “Kiss Zsuzsa: Városmesék

  1. Visszajelzés: “Adtam egy mosolyt, amit az olvasó arcán viszontláttam” | kultúrlény·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s