Ülni, állni, ölni, halni

jozsef_attila_est_deri_KON3914

Először látható Debrecenben a Nyíregyházán éveken át telt házzal futott Ülni, állni, ölni, halni című Olt Tamás darab, mely a szerző-rendező tiszteletadása József Attilának. Az előadás főpróbája előtt beszélgettünk a költői-est megálmodójával.

Mit jelent neked József Attila?

Nyilvánvalóan egy meghatározó alakja a magyar és a világirodalomnak. A kétségei és az emberi csapdái – amiket átugrált vagy megoldott, és/vagy amiket nem sikerült megoldania -, a szenvedései által, és nemcsak a szenvedései, hanem az örömei által is, nagyon sokat megtudunk önmagunkról. Kicsit máshogy voltam mindig a költészettel, mint ahogy átlagosan ezt az irodalomoktatás megköveteli. A mai napig nem vagyok sokszor biztos abban, hogy mikor születtek és haltak meg napra pontosan ezek az emberek, pedig ez volt az egyik legfontosabb, amit meg kellett tanulnunk róluk. Sosem értettem. Mindig jobban érdekelt az esztétika, és mindig jobban érdekelt az, hogy nekem mit ad, nem pedig az, amit megírtak már az okosok, hogy ez miről szól és ez ezt jelenti, hanem mindig az érdekelt, amit nekem személyesen jelent. Ahogy Arany is mondta, hogy Akarta a fene! … Ezzel azt akarta mondani a szerző… Akarta a fene, gyerekek! Szóval nyilván a költészet ezért hozzám közelebb áll, mint a próza. Ebből a szempontból lényegesen nagyobb szabadságot ad nekem – azaz az olvasónak és a befogadónak -, és én dönthetem el, hogy mit jelent és mit nem. József Attila pedig igazán nagy szabadságot ad az embernek.

jozsef_attila_est_deri_KON3871

Mi húzódik meg a költői-est a hátterében? Ebből a te József Attila szeretetedből, hogyan lett színpadi mű?

Összevesztem József Attilán egy hozzám igen közelálló emberrel, mert azt mondta, hogy számára hitelét vesztette a költő, amikor megtudta az ő neurózisait, perverzióit és skrupulusait, és hogy milyen undorító ember, és hogy innentől kezdve az ő költészete nem ér semmit. Ekkor összevesztünk azon, hogy ezt így nem lehet mérni, és meg kell értenie az emberi viszonylatát. Neki ezek adatok voltak. Adatokat tudott róla, amiket tanultunk, tetszettek neki nagyon a versei, de amikor elolvasta a Szabad ötletek jegyzékét, azt mondta rá, hogy fúj. Azon felbuzdúlva, hogy ennek az ellenkezőjéről őt meggyőzzem, hogy ez nem így van, és hogy ez fontos, gyakorlatilag még aznap este megírtam ezt a darabot, nyilván nagyon sok József Attila művet felhasználva, olyanokat, amiket nem feltétlen tanulunk az iskolában. Ez volt az elsődleges célja, hogy megírtam ezt a darabot, hogy ennek az egy barátomnak megmutassam József Attilát. A másodlagos pedig, hogy a fiatalokhoz hozzam úgy közel a költőt, hogy érdemesnek tartsák őt olvasni, és nemcsak őt, hanem úgy általában a költészettel foglalkozni szeressenek, és végre már nemcsak adatokat és évszámokat lássanak, hanem az embert, esztétikát és gondolatot.

jozsef_attila_est_deri_KON3945

Magáról a darabról kérdeznélek…

Az egész tulajdonképpen az ő tudatában játszódik. Van nekünk három darab József Attilánk, és ők mind egyszerre léteznek. Három különböző lelki vetület, akik egymással vitában állnak, megvannak azért egymással, de mégsem. Van az a József Attila, a lemondó, akit mindig vertek, aki – ha úgy tetszik -, a “lúzer” József Attila. Van az ironikus, nagyon okos, mindenben csalódott, elv nélküli József Attila, aki ugye már túl nőtt az elvein és a hitén, hiszen túl intelligens ahhoz, hogy őt már bármi is megfogja. És van egy életigenlő József Attilánk, aki csupa erő és csupa szabadság és csupa vágy. Ők hárman versengenek egymással és próbálnak együttélni.

Nyíregyházán éveken át nagy sikerrel futott a darab, most pedig itt Debrecenben is látható lesz végre. Mit gondolsz milyen lesz a fogadtatása? Mit szeretnél? Mit remélsz?

Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mit fognak hozzá szólni az emberek. Az biztos, hogy nem ilyesmire készülnek, akik eljönnek ide megnézni a darabot. Az eddigi irodalmi- vagy költői-estek, azok inkább egy felolvasó színházra hasonlítottak, vagy inkább csak egy versmondó szakkörre. Nyilván mindegyikben volt gondolat, volt koncepció, de azokhoz képest ez egy színdarab. Gyakorlatilag egy komplett színdarabot kapnak a nézők, és aki pont a Kései siratót vagy a Mamát szeretné hallani, az biztosan csalódni fog, mert ezek nincsenek benne. Egy olyan József Attilát mutatunk, amit nem ismernek, ami nem egy konzum József Attila.

jozsef_attila_est_deri_KON3897

A darab szempontjából van annak valami jelentősége, hogy a Déri Múzeumban látható az est, nem pedig a színházban?

Izgalmasabb a tér, de hát ugye mi most a színpadot használjuk. Az eddigi esteken megpróbáltunk mindig valahogy máshogy leülni, úgy, hogy mindenki jól rálásson, közvetlenebb legyen a dolog, de itt most a színpadon játszunk. Meg is magasítottuk egy kicsit, hogy mindenki jól lássa. Színházi előadás lesz egy múzeumi közegben.

Terveztek-e több előadást is?

Szeretnénk ha tudna “futni” a darab. Dolgoztunk vele sokat, megtanulták a színészek a szövegeket, próbáltunk is vele rendesen, nyilván azt szeretnénk, ha ez tudna menni többször is. Egyenlőre még nem látjuk mi lesz a darab jövője. Ez a mai előadás egy vízválasztó, az, hogy ma milyen lesz a fogadtatás. Aztán pedig a továbbiakban kiderül, mennyire tudjuk egyeztetni, mennyire tudjuk játszani, mennyire lesz helyszín.

Fotók: Konyhás István

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s