Ólomerdőn túl, Üveghegyen innen

“A Rengeteg fái összedörzsölik águjjaikat. A fűszálak között emberszag kúszik. Amikor a férfi megjelenik, lehajolnak a lombok, hogy visszataszítsák az emberi világba, kiűzzék őt innen, ahol nincs helye. Ostorként csapni rá – ez a vágy tekereg bennük.” Kleinheincz Csilla: Ólomerdő

Kleinheincz Csilla a magyar szerepjáték, fantasy- és sci-fi irodalom megkerülhetetlen alakja. Saját könyvei mellett rengeteg fordítása jelent már meg, antológiákat szerkeszt, regények születését segíti elő, ott volt a World Fantasy Con-on. Nekem pedig lehetőségem volt arra, hogy egy picit kifaggassam erről az egészről…

OLYMPUS DIGITAL CAMERAFelettébb izgalmas dolog az, hogy te íróként, fordítóként és szerkesztőként is jelen vagy a sci-fi, fantasy irodalomban. Hogyan alakult ez így ki?

K. Cs.: A merészség és a fantasztikus irodalom és szerepjáték szeretetének szerencsés keveréke folytán. Teljesen más pályára készültem (agrármérnök és szakfordító), de lelkesen szerepjátékoztam, és amikor írtam egy olvasói levelet az akkori Fanfár magazinnak, miket szeretnék  látni benne, azt a választ kaptam, hogy menjek és csináljam. Majd ugyanilyen optimistán megkérdeztem a Delta Vision kiadóvezetőjét, nem kell-e neki fordító (akkoriban már műfordítói szemináriumon is részt vettem, és nagyon megtetszett). Próbafordításként odaadtam Az utolsó egyszarvú hobbiból készült fordítását, és mikor legközelebb találkoztunk, már munkával várt. Négy év fordítás után pedig felajánlották a szerkesztői állást. Az írás valamilyen formában mindig jelen volt az életemben, de gimnáziumban kezdtem komolyabban foglalkozni vele (szerencsére annyi önkritikám volt, hogy csak a fióknak és a barátnőimnek írjak).

Mikor érezted azt, hogy itt az idő, hogy már nem csak a barátoknak, a fióknak akarsz írni?

K. Cs.: Először nem a kiadókat kezdtem el nyaggatni, hanem több írókörnek (Stádium Ifjú Írók Köre, Scriptorium 2, később Cohors Scriptorium) is a tagja voltam – a társaktól és az online kapott visszajelzések alapján csiszoltam a munkáimon, és vállaltam azt is, hogy ha valami nem sikerült éppen jól, akkor azt is megmondják. Tulajdonképpen a Város két fül között is írókörös feladatnak indult, az akkori évadot regényírásnak szenteltük. Mikor kész lett, megmutattam a Deltában. Azóta is van novellám, amelyet gyakorlásképpen írtam, tehát szó sincs arról, hogy éles határvonal lenne a fiókos és a publikáló korszak között, de talán egy kicsivel több írásomat mutatom meg, ha úgy érzem, megüti az általam elvárt szintet.

DSCN0867k

Robin Hobb-bal

A szerepjátékokból megismert világ inspirált téged az írásra?

K. Cs.: A szerepjátékok világa kevésbé inspirált, mint maguk a történetek, amelyet mesélőként kidolgoztam, vagy meséltek nekem (bár néhány szerepjátékos novellám azért megjelent). Inkább a hangulatok, egy-egy drámai jelenet fogott meg. A Város… álomvárosa eredetileg (saját) háttér volt egy Changeling-játékhoz, de az épületeken kívül nem sok maradt belőle az átalakítás során, Kolos pedig először egy nekem mesélt történetben bukkant fel, akkor még mint vámpír. Később már teljesen különvált a szerepjáték, meg amit írtam.

Mi ad ihletet? Honnan meríted az ötleteket? Mennyire igaz az nálad, hogy a téma az utcán hever?

K. Cs.: Nem tudok egy biztos témaforrásra rámutatni, jön a téma mindenhonnan… mesékből, hírekből, kutatómunkából, konfliktusokból, a saját életemből és másokéból, egy-egy mondatból vagy képből. Történet általában abból születik, ha egymástól teljesen független ötletek és képek egyszer csak egy helyre rázódnak a fejemben, és összekapcsolódnak. Ha a minta megvan, akkor már le lehet ülni írni. Sok novellám született kötött feladatra, amikor egy konkrét helyzetet vagy képet kellett kibontani – többnyire nem okoz problémát szabadjára engedni a fantáziámat és megtalálni a kapott témában azt, ami nekem fontos, és amiről el akarok mondani valamit. A határidők is komolyan motiválnak.

DSC_9335kAz összekapcsolódó témák azt is megadják neked, hogy mit fogsz írni? Novellát, regényt, verset – hiszen elég változatosan használod a műfajokat -, vagy előfordul, hogy egy-egy ötlet több dolog megírására is inspirál?

K. Cs.: Egy ötletből általában csak egyvalami lesz, és azt a téma bonyolultsága adja meg, hogy milyen terjedelmet igényel. A novella többnyire elég egyébként, nagyon szeretem a kisprózát, lényegretörő, tömör, és nagyon intenzíven hat. Verset már csak versbetétként írok.

A különböző műfajokkal hogy állsz? A fantasy világában érzed otthon magad a leginkább, vagy esetleg tekingetsz más műfajok felé is?

K. Cs.: Nem érzem magam zsánerbe zárva. Ugyan sokszor a fantasztikus segítségével tudom legjobban kifejezni azt, amit mondani akarok, pontosan ugyanúgy állok neki a realista vagy éppen groteszk írásoknak is. Torzítja persze a mérleget, hogy épp a két leghosszabb terjedelmű művem fantasy, de a novelláim között több is van, amelyikben mákszemnyi fantasztikum sincs – mert a történet nem igényelte. (Ha pedig fantasztikusat írok, az is többféle alzsánerbe elkalandozhat.)

Azért is kérdeztem rá erre, mert a fordításaid között is sok fantasy található…

K. Cs.: Ha elkezdesz fantasy kiadónak fordítani, akkor mások is fantasy fordításokkal keresnek meg, és a végén ott találod magad beskatulyázva.:) Egyébként szeretem olvasni és fordítani is, szóval nem bánom egy cseppet sem.

Eddig 68 fordításod jelent meg, ami azért lássuk be, rengeteg. Hogyan tudsz időt szakítani ezek mellett a saját műveidre?

K. Cs.: Nehezen, nem véletlen, hogy ilyen csigatempóban írok. Főleg, hogy a fordítások egy része munkaidőn kívüli, de sajnos, ez egy darabig még így marad.

DSCN0366k

Ben Aaronovitch-csal

Vannak olyan írók, akiktől különösen szívesen fordítasz?

K. Cs.: Nagyon szerettem fordítani Peter S. Beagle-t, de Catherynne M. Valente is nagy kedvenc. De jó élmény volt fordítani Le Guint, McCaffreyt, Westerfeldet és Kelly Linket is. Le Guin, Beagle és  Valente is nagyon kifinomultan írnak, egyszerűen csodálatos zenéje van a szövegeiknek, és élvezet velük dolgozni. McCaffreynek a világát szeretem nagyon, Westerfeldnek a laza humorát és a takarékosságát, Kelly Link meg egy zseni, nagyon sok jelentésréteggel és szimbólummal dolgozik, úgyhogy őt fordítani lényegében nyomozómunka.

Nem tudom nem megkérdezni: írók és könyveik… Kik/mik azok, akik/amik a kedvenceid, hatottak vagy hatnak rád, formálnak vagy inspirálnak?

K. Cs.: Kedvencből sok van, és van átfedés a rám ható és a kedvenc írók között, így kapásból Ray Bradbury, Peter S. Beagle, Kelly Link, Lázár Ervin, Cat Valente, Roald Dahl és Saki, de mint minden olvasót, engem is folyamatosan érnek hatások, amelyek tanítanak, és formálják az írásomat, most éppen Graham Joyce-tól vagyok lenyűgözve. De szívesen beismerek bármilyen más hatást, ha szembesítenek vele, azt gondolom, üres térben nem létezik író, elődök és utódok láncolatában egy szem.:)

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Város két fül között c. könyvedről már esett pár szó, de a 2007-ben kiadott Ólomerdőről még nem beszéltünk, pedig nagy terveid vannak vele. Nemrégen jelent meg az átdolgozott kiadása… Mi készül? Miért dolgoztad át?

K. Cs.: Az átdolgozásról sokszor beszéltem, mert ez nem gyakran fordul elő fantasy körökben. Az ok az, hogy megtehettem.:) Viccen kívül: utólag lassúnak éreztem a kezdést, és az emberi világban játszódó jelenetek valójában nem voltak szükségesek, ezért ezeket lecseréltem más jelenetekre, amelyekben jobban meg tudtam ágyazni a  történéseknek.

Hogy mi lesz belőle, pontosan nem tudom, mert tartok tőle, hogy nem követem sem a hagyományos trilógiaszerkezetet, sem azt a gyakorlatot, hogy ugyanolyan legyen a narráció stílusa. Öt történetről van szó, amelyek mind Emese köré épülnek, de olykor más szereplők kerülnek középpontba, és időben is elkülönülnek, emiatt, bár az első kötet lehetne épp YA, a későbbi sztorik nem azok. Öt, Emeséhez kapcsolódó téma jelenik meg, ebből a legnagyobb épít a korábbiakra, de csak az ötödik történetben csúcsosodik ki.

A főtéma a “hős útja” női (nem romantikus!) kiadásban, amit szeretnék kicsit ütköztetni különböző szemszögekből, aztán remélem, hogy mást is érdekelni fog.:)

DSC_9332kMire számíthatunk a most készülő második kötetben?

K. Cs.: Az Üveghegy első története három hónappal az Ólomerő után játszódik, és Lóna meséli el. Emese és az ő kapcsolata nem éppen zökkenőmentesen alakul, nemcsak a múlt miatt, hanem  amiatt is, hogy a tündérek teljesen másként gondolkoznak bizonyos dolgokról, mint az emberek. A tündéri gondolkodás idegenségét akartam megragadni, és remélem, hogy így Lóna motivációi is világosak lesznek. (És közben történik pár elég súlyos dolog, ha valaki úgy érezné, nem szívattam meg eléggé ezt a családot.)

A második történetben a 16 éves Emese keresi a helyét, mint minden kamasz, nála persze ezt súlyosbítja, hogy nem teljesen ember, és valahogy a két világgal való kapcsolatát is helyre kell tennie. Ehhez két utazást tesz: az egyiket itt, Európában, a másikat a tündérek országában, ahol valami nincs teljesen rendben… és tudom, hogy ezért mindenki haragudni fog rám, de: Rabonbán csak egy jelenetben kameózik egyet. Sajnálom. Ő ugyanis eltűnt. (Tadamm. Majd a 3. kötetben kiderül, hova és miért.)

Mikorra várhatjuk a könyvet és a folytatását?

K. Cs.: Őszre tervezzük az Üveghegyet. A Gabónál fog megjelenni, a grafikusok maradnak: Sánta Kira készíti a borítót, Cserny Timi Pookah pedig a belső illusztrációkat. Ebben két történet lesz, a harmadik kötetről még nem tudok mit mondani… Azért 7 évet nem kell majd várni rá.

Ha kíváncsi vagy arra, hogyan alakul az Ólomerdő öt története a kulisszák mögött, kövesd ezt a blogot, vagy nézz be Csilla oldalára!

(Megjelent: Merítés, 2014. június)

Reklámok

3 responses to “Ólomerdőn túl, Üveghegyen innen

  1. Visszajelzés: Ólomerdő | kultúrlény·

  2. Visszajelzés: Ólomerdő-kritikák és interjúk az elmúlt félévben |·

  3. Visszajelzés: Kleinheincz Csilla: Város két fül között | kultúrlény·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s