Mr. Enderby – bepillantás

enderbytetralogia

„Egy költőnek magányra van szüksége.”

Anthony Burgess nevét a Gépnarancs című regénye által sokan ismerik, ám más remek könyvei is születtek, köztük több mint harminc regény, hogy az egyéb írásait ne említsem. Újságíróként, irodalomkritikusként is ismert volt. Tanulmányt írt Hemingwayről, James Joyceról, megjelentek nyelvészetről szóló írásai is, sőt Vianhoz hasonlóan zeneszerzőként is tevékenykedett. Több mint kétszázötven művét jegyzik, köztük három szimfóniát.

A Mr. Enderby – bepillantás Burgess Enderby-tetralógiájának első része, mely 1963-ban jelent meg Joseph Kell álnéven. A szatirikus, gyilkos humorral megáldott regény bővelkedik a sznob irodalmi élet, a katolikus vallás, az állami értékrend és a tömegkultúra kifigurázásától, hogy csak néhány dolgot soroljak fel.

A regény nyitófelütése; egy a jövőből jött iskolai csoport Tanulmányi Időkirándulások keretében meglátogatja az alvó Enderbyt, hogy a múltban töltött irodalomóra tapasztalataival is közelebb kerüljön poétánk költészetének megértéséhez. Így ismerkedünk meg a 45 éves gyomor- és bélbántalmaktól hangos Enderbyvel és egyéb tartozékaival; kopasz fejével, puffadt hasával, szőrös petyhüdt mellkasával, esti olvasmányaival, az őt körülvevő szagok világával, a tisztaságról „rögeszmés nézeteket” nem valló lakásának miliőjével…

enderbyA kötet első részében Enderby, mint agglegény jelenik meg; a „reumás robot pizsamában.” Mivel némi kis tőkével rendelkezik „otromba” és „ordenáré” mostohaanyja után, megengedheti magának azt a luxust, hogy csak a nagybetűs költészettel, a versírással foglalkozzon, most is éppen egy elbeszélő költeményen dolgozik, melyben a görög mítoszok és a kereszténység keveredik némiképpen allegorikus formában.

„Sokkal nagyobb biztonságban van csendes visszavonultságában, kreatív klozetje magányában.”

„Minden zsigeri diszfunkció szakértőjeként” a dolgozószobája, ihletet adó helye és egyben költészetének elefántcsonttornya nem más, mint fürdőszobája, ahol már otthonosan be is rendezkedett: rövidre vágott lábú íróasztalka a wc-ülőke előtt, lábmelegítő, a kád pedig tele jegyzetekkel, könyvekkel, befejezetlen versekkel, üres cigarettásdobozokkal, ételmaradékokkal, mindazzal, ami az alkotás folyamatát elősegíti nála, és bónuszként egy mindezek között lakó egércsaláddal.

Saját védvárat épített, a külvilág csak zavaró tényező, amit praktikusan, szokásaihoz alkalmazkodó átlagos napirendje csak néha érint. Ebbe a számára oly idilli állapotba rondít bele egy „végzetes” levél félelmet, idegeskedést és pánikot okozva, mely előző évi verses kötetének gratulációit tartalmazza, a hírt, hogy pénzjutalommal járó Költészeti Díjat nyert, illetve a meghívást az ünnepélyes díjátadóra. Hogy ez a levél mennyire felborítja Enderby egyszerűnek mondható életét, mi sem bizonyítja jobban, hogy öltönyért cserébe beleártja magát a szerelmi költészet viharos szférájába, és belép az életébe a NŐ.

anthonyburgess3

A második rész, már a házas Enderby életébe enged bepillantást, aki éppen Rómában tölti nászútját, még csak éppenhogy araszolgatva a potenciális ágymelegítőség felé („Enderby, a latin szerető.”), ámde jónéhány pohár Strega és palack Frascati társaságában. Bár még magában eddig nem gondolta át teljesen, hogy miről is szól a kapcsolatuk, az már most szembeötlik neki, hogy igen csak változnak a dolgok… már nem lehet a latrinára vonulni és alkotni, pénzügyei vannak, és eljön az apokrif iratok szerinti Tóbiás-éj is, melynek következtében az első közös éjszaka nász helyett Enderby részéről italba fullad. Arról nem is beszélve, hogy halkan osonva közeleg a költői végzet, a lírai ihletettség pedig tovalibben, miközben a tőle lopott babérok sikert aratnak. A világ dolgai között még mindig csak bukdácsoló hősünk pedig egyszerűen nem tehet mást, mint nyúlcipőt húz…

anthonyburgess“Nincs hepienderby, Enderby!”

Megint ugrottunk egy picit az idővonalon, és a harmadik részben Enderbynk már csak egy üres tojáshéj, „egy költő, akit elhagyott az ihlet”. Már annak is örülne, ha részmunkaidős költőként tudná élni az életét csak a Múzsája kedvéért, miközben mellé önként keres magának valami érdektelen elfoglaltságot. Megújult magányát kortyonként ízlelgeti, forgatja és kiköpi. Ám „a világot nem egyedül nekünk teremtették”, melynek következtében bent lakást nyer Dr. Wapenshaw műintézetébe, terápiaként pedig felírnak neki némi személyazonosság-változást.  A kötet záróképe pedig maga a tökély, a naplementébe ellovagló romantikus főhős helyett, a tüzes déli vakító napfénybe kapával a vállán elsétáló ex-költőnket láthatjuk, aki útban van egy új élet felé.

Ami a regény olvasása közben, a sok gusztustalan böff és végbélszél között eszébeötlik az embernek; ilyen a világban nincs. Sarkított komédia, Burgess-burleszk és csúfolódás minden mennyiségben, melyet eszméletlen szóvirágok és -képek, humor és irónia tarkít. Mindeközben pedig egy rakás angol irodalmi utalás jön szembe velünk, melyek miközben a történetet hivatottak megtámogatni, műveltségünk erőpróbái is. Félelmetes és egyben lenyűgöző Burgess tudása.

anthonyburgess (1)

A regényben szereplő sztereotipizált karakterek, a jelentéktelen konfliktusok torzított és felnagyított módon mind-mind azt szolgálják, hogy nevetség tárgyává tegyék a vigyázzba állt nemi életet, a heroizált költészetet, a katolikus vallás képmutatását… És az az igazság, hogy sikerül is nekik. Időnként feltörő hangos kacaj a jutalma az író erőfeszítéseinek. Mindeközben pedig egy csomó véresen komoly gondolatot is beindít az emberben. Hálószoba bírálat, közélet bírálat, társadalombírálat. Pipa, pipa, pipa.

A magának való, világtól elzárkózó költőt középpontba állító regényhez egy anekdota is tartozik. Nem sokkal az álnéven írt regény megjelenése után, a lap szerkesztője, amelynek dolgozott, felkérte – mit sem tudva arról, hogy az ő műve -, hogy írjon róla recenziót. Burgess pedig nem tudván eldönteni, hogy éppen megviccelik, vagy tájékozatlanok a dologban, kissé csipkelődő önrecenziót írt, melyben azért kiemelte regénye erényeit. Kiderült a turpisság, a szerkesztő pedig nem óhajtott vele többet együtt dolgozni, hiába hivatkozott elismert írói elődeire (Walter Scott, James Joyce), akik hasonló csínyekre vetemedtek.

anthony-burgess1k

A könyv jó. Gúnyolódik, fricskáz, nevettet és bírál, tükröt tart és időnként pofán csap. A szerencsétlen, végbélgázoktól terhes anti-hősünk fejlődéstörténete pedig folytatódik. A kötet végére Disnow úrrá avanzsált Enderby továbbra is számot tart az érdeklődésre, kalandjai pedig a következő kötetben (Enderby úr külvilága) öltenek testet.

Eredeti cím: Inside Mr. Enderby
Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó 
Kiadás éve: 2007.
Fordította: Gázsity Mila

Advertisements

2 responses to “Mr. Enderby – bepillantás

  1. Visszajelzés: Várólista-csökkentés 2014. | Rakenroll Fóka·

  2. Visszajelzés: Várólista-csökkentés 2015. | Rakenroll Fóka·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s