Zene és könyvkiadás

“Olyan riff ez, ami vagányul odavet egy baszd meget azoknak, akik azt próbálják elhitetni a világgal, hogy a gitár már nem számít, a rock’n’roll pedig rég halott.” (A Plug in Baby-ről) Ben Myers: Muse – Az Univerzum lüktetése

Horváth Kornéllal, a Silenos Könyvkiadó egyik alapítójával beszélgetünk a kiadóról, ars poeticáról, a könyvkiadás mibenlétéről…

hkornel0

Hogyan jutottál arra a gondolatra, hogy zenei és ifjúsági könyvekkel foglalkozó kiadót alapíts? Gondolom, nem egy szokványos történet, látva a profilotokat is és a mellette futó hangzorro.hu-t…

Jól gondolod, a hangzorro.hu az egyik első lépés volt, persze, akkor még ezt nem tudtam. Bátyámmal mindig is zenerajongók voltunk, szerettünk zenéről, zenekarokról beszélgetni, koncertekre, fesztiválokra járni, így adta magát, hogy vele és a baráti társasággal indítsunk egy zenei webzine-t. Ez lett a hangzorro. Mindig is a horizont alatt maradt, amolyan állandó hobbiként. Aztán a folyamatos zenei érdeklődés miatt jött a gondolat, hogy a ’90-es évek második felére nagyon kikoptak az aktuálzenei könyvek, mint pl. amilyen Az újhullám évtizede 1-2. vagy a különböző rocklexikonok voltak, vagy akár a Guns-könyv. Megmaradt egy mamut zenekarokat bemutató sorozat, de az annyira nem a korszellemet tükrözte. A bátyám könyvkiadással foglalkozott, foglalkozik, így ebbe az irányba indultunk el, nekem is tetszett, terméktervező mérnökként a grafikai oldalt értettem is, és vállaltam is. A Manu Chao-könyvet amolyan ars poeticának gondoltuk kezdésként, aztán ezt folytatva jött a Green Day-kötet, majd szép sorban azok a zenekarok, akiket szeretünk és nincs róluk könyv még magyarul. Akkor ez elég egyszerűnek tűnt, kézenfekvőnek, hogy hogyan is működik egy ilyen kis, egyértelmű profilú könyvkiadó. Na, akkor – 2008-ban – még nem sejtettem, hogy miket kell lenyelni, pláne, hogy a válság is bevágódott.

manu_chao-wp

Mennyire nehéz kiadót alapítani? Mi kell hozzá? Vagy egyszerűen csak elhatározás kérdése? Nekivág az ember, a többit meg menet közben majd megtanulja? 

Alapból a kft.-alapítás ügyeivel kell először tisztában lenni (az nem nehéz, csak utána kell járni), utána a könyvkészítési folyamat már elég jól átlátható. Persze volt segítségünk, de a jogvásárlás-fordítás-tördelés-szerkesztés-korrektúra-nyomda-boltok vonalat kell letisztázni és végigfuttatni. Ez egy nagyon jó példája a terméktervezés egy leegyszerűsített verziójának.
Ami nekünk nehézséget okozott, és még okoz a mai napig is, hogy miután a polcokra kerülnek a könyvek, a megfelelő embereknek valahogy tudniuk is kellene róla, hogy onnan le is vegyék. Valahogy a marketingvonalakat nem sikerült annyira megtalálni/kihasználni.

Mit gondolsz, miért nem? Alapvetően egy underground vonulatot képviseltek, egy réteget céloztok meg…

Azt hittük, hogy majd mindenki annyira fog örülni neki, mint mi, és felkapja a zenei sajtó, és minden jó lesz. Pénz reklámra nem maradt az első két könyv kiadása után, így csak a sajtóban bízhattunk, meg a Facebook-ban.

Egyértelműen underground, de úgy gondoltam, 1500 példányokra simán lesz igény. És mondjuk egy Manu Chao meg egy Metallica nem egy réteg teljesen, de persze messziről nézve az: egy országos kereskedelmi rádió nézőpontjából például, de egy Manu Chao-fan biztos megsértődne, ha összemosnánk egy Metallica-rajongóval.

Hogyan választotok könyveket, amiket ki szeretnétek adni?

Alapból én szoktam választani a zenei könyveket (pláne, hogy pár éve már teljesen egyedül csinálom a kiadózást). Kiket szeretek – önzően hangzik, de azért azt is nézem, hogy azok közül épp kivel vannak aktuális történetek: új album, magyarországi fellépés. Például a Queens of the Stone Age, az nagyon jól összeért: a Volt Fesztiválon felléptek tavaly és alapból régi nagy kedvenceim. A Muse, az pedig fordítva történt; őket kicsit szerettem, jöttek a Szigetre, én pedig elkezdtem dolgozni a könyvön, hogy összejöhet-e. Közben hallgattam az albumaikat, és nagyjából rajongóként zártam a folyamatot. A Metallica-könyvnél ez érdekesebb volt, mert például voltam négy Metallica-koncerten, de nem vagyok az a nagy fan, viszont Hetfield meg érdekes karakter, örültem, mikor találtam egy ilyen könyvet róla. Ja, meg hát a Grohl-könyv, akkor már azt sem hagyom ki. Legnagyobb arc jelenleg a rockzenében. Mindig bírtam.

Volt-Qotsa-elott-OpenAirradio

Volt fesztivál: Volt-rádió interjú Kornéllal és Dudich Ákossal, a QotSA koncert előtt, többek között a QotSA könyv kapcsán is

Hogyan találod meg a megfelelő könyvet, amelyet magyarul kiadtok? Ezekről a zenekarokról több kötet is megjelent már, végigolvasod őket?

Kigondolom, hogy melyik zenekarok érdekelnek. Abból hirtelen összejön tíz, amit leszorítok háromra. Aztán utánanézek, hogy milyen könyvek jelentek meg róluk, milyen ismertetők, kritikák jelentek meg: mind sajtós, mind rajongói részről, hogyan értékelték a könyvet. Van, amit már eleve annyira lehúznak, és a könyvrészletek is, amelyeket találni lehet itt-ott, annyira gyengék, hogy azokat ki is húzom a listáról. Utána jön a folyamat azon része, hogy bekérem a recenziós példányokat, amelyekbe beleolvasunk, én is meg a fordító is, hogy egyáltalán milyen. Ha elragad és érdekes, akkor kezdődik a jogalku, hogy van-e rá pénzünk, eladó-e a jog stb… És az is fontos, hogy az adott zenekar elfogadta-e a könyvet, vagy lenullázta.

Hogyan kell elképzelni, mennyi idő, mire az elképzelés meg tud valósulni?

Változó, mert munka mellett foglalkozom a kiadóval, de nettó le tud futni a dolog négy-öt hónap alatt. Nekem általában hat-hét hónap kell a jogi árajánlatától a polcig. De a mostani könyvet összehozom négy hónap alatt. Lehetne több könyvet is paralell futtatni, mert ez nem aktív négy hónap, de az mostanában nem jellemző.

Min dolgozol most?

Még egyelőre nem mondanám el. A Silenos blogon már elkottyantottam, azt otthagyom, de még novemberig, amíg nem finiselünk vele, nem kiabálnám el. Annyi biztos, hogy hiányzik még a palettáról egy ilyen könyv. Politizáló zenekar, maradjunk ennyiben.

vhk-konyvbemutato

VHK könyvbemutató

Nemcsak külföldi zenekarokról szóló könyveitek vannak, hanem magyar kultikus zenekarról szóló kötet is helyet kapott a könyveitek között… Folytatódik ez a sor?

Már az első könyvnél gondolkoztunk azon, hogy ezt hogyan lehetne magyar zenekarokra is átültetni. De nem egyszerű a megfelelő zenekart és a megfelelő írót megtalálni. Nagy munka, sok idő elmegy vele.

vhk-wp-247x375Hogyan sikerült mégis összehozni a VHK könyvet?

Dudich Ákossal nagy mákunk volt. Jókat írt a könyveinkről a Wan2 magazinban, láttuk, hogy tetszik neki az ötlet, hogy van egy ilyen profilú könyvkiadó. És amikor recenzióra adtuk át neki az egyik könyvünket, beszélgetés közben felmerült, hogy van egy ilyen tervünk, ha érdekli, dobjon fel zenekarokat, és meglátjuk. Ezek egyike volt a Vágtázó Halottkémek, amely bátyámnak is meg nekem is nagy gimis őrületünk volt, azonnal mondtuk, hogy mindegy, hogyan, de ezt összehozzuk. Ákos pedig hihetetlen alázattal és munkakedvvel vágott bele, nagyjából nulla ígérettel a részünkről. Nem tudtuk, mivel járhat egy ilyen, Ákos sem pontosan. Aztán amit összehozott a zenekarral, az minimum hiánypótló.

Hatalmas élmény volt egy ilyen legendás zenekarral együttműködni. Rengeteget dolgoztunk rajta együtt, azóta barátok is vagyunk Ákossal, és néhány VHK-taggal is jóba lettem. Akárhogyan is, de megérte. Persze erről is azt hittem, nagyobbat robban majd, mind bármi előtte, de egyelőre ez is egy átlagos fogyást hoz. Majd talán húsz év múlva kultkönyv lesz.

Valamennyire idetartozik, hogy a Rocklitera 2-nek is tök örültem a VHK után (Baksa-Soós Attila novelláskötete magyar zenekarokról), hogy milyen frankón ötvözte a két törekvésünket. Nagy zsivány az Attila.

tomasz-piatek-heroin

Mondhatjuk, hogy a könyveitekkel a tágabb értelemben vett rockzenerajongókat céloztátok meg, ám nem csak zenei témájú könyveitek jelentek meg, és többek között magyar íróknak is helyet szorítottatok a kiadó palettáján…

Igen, a fő vonal a zenei témájú könyvek, és szándékunk volt egyéb érdekes ötletekkel is foglalkozni. A nem zenei téma még nehezebb ügy. Míg a zenei könyvek csak egy könyves szekrénynyi helyet foglalnak el a boltban, a bolt többi részét a regények teszik ki. Az ifjúsági regénysorozatunk, az eléggé szélmalomharc. De bátyám szerette volna, és meg is értettem, hogy miért. Jó regények, underground íróktól, underground témákról, szintén a Silenos feladata melléjük állni… Ezzel kapcsolatban most van is egy akciónk, elsejével indult.

Az Itt jártam egy amolyan észt Trainspotting. Laza, életszagú. Nincs nagyon ilyen könyv – vagy ugyanúgy elsüllyedt. Az ifjúsági irodalom nagyon rózsaszínnek tűnik Magyarországon. Ezen szerettünk volna változtatni, a fiatal felnőttek problémáival foglalkozó, intelligens könyvekkel, hogyan találkoznak a drogokkal, az elmúlással. A Heroin is ilyesmi, szintén nagyon aktuális nyelvezettel. Nem propagálva, csak elmesélve, hogy figyelj, haver, ez van. A Válófélben pedig az elválásokról szól: korai házasságról, családtagok elbúcsúztatásáról. Nehéz témák, de fel kell emelni, akármennyire is könnyebb a gimis csajokról ömleszteni a barátokköztös színvonalat.

De ez igaz a zenére is: egy újabb Beatles-könyv ugyanúgy fogy, mint az előzőek, egy Miley Cyrus-könyv is tuti jobban menne szép, twerkelős fotókkal, de ezt meghagyom más motivációkkal működő kiadóknak.

rocklitera-vol2-borito-baksa-soos

Mennyire nehéz (avagy könnyű? bár azt nem hiszem) egy ilyen profilt, “értékeket” képviselő kiadó helyzete? Hogyan tudtok előrejutni?

Azért ne érts félre, nem piedesztálra akarom magam helyezni, szimplán azok a témák nem érdekelnek még ilyen szinten sem. Nem emiatt nehéz előrejutnunk. Az aktuális könyvpiaci helyzet rántja be a kéziféket nálunk. Az elején egy egyszerű matekkal kiszámoltuk, hogy ha nem veszünk ki pénzt a könyvkiadóból, akkor az első két könyv hamar összehoz egy harmadikat, aztán már az a három újabb kettőt, és akkor 4 év alatt lehet 40 könyvünk. Ez volt az elmélet…

Aztán jött a válság is, de ami megdöbbentett, hogy mennyire lassan csorognak vissza a pénzek. Gyakorlatilag egy évet (kis túlzással) kellett várni onnantól, hogy valaki bement egy boltba, megvett egy könyvet addig, hogy az a pénz a kiadó számláján landoljon 50-55%-kal csökkentve. A százalékkal tisztában voltam, a folyamattal nem. És ez egy darabig csak rosszabb lett. Csődbe mentek cégek, elbúcsúztatva bevételeket, és gondolom, bezárva pár kiadót ezzel.

Jelenleg látok törekvéseket, amelyek kicsit optimistává tesznek, de a tavalyi év nehéz volt. Szerencse, hogy nem akkor léptünk elő egy nagyobb, többkönyves csomaggal…

Milyen törekvésekre gondolsz?

A Libri-Shopline például nagyon pontosan jelent és fizet, erős kommunikációval. Ez nagyon tetszik. Ha mindenki így csinálta volna az elmúlt tizenöt évben, máshol tartanék, máshol tartanánk. Egészséges piaci helyzetet csak így lehet teremteni.

Aztán a Moly is például egy olyan törekvés, amely minden könyvesnek optimizmusra ad okot.

9789638940711-250x371

Hogyan tovább? Milyen terveitek vannak?

Azt eldöntöttem, hogy ezt szeretem csinálni, tehát hol ritkábban, hol sűrűbben mindenképpen kijövünk könyvekkel (szeretném folytatni a magyar vonalat is), de arra is rájöttem, hogy a „persze semmi gond”-jellegű kommunikációval felhagyok. Nincs vesztenivalója egy olyan kis kiadónak, mint én, pláne, hogy már egész sokat vesztettem. Oda viszünk könyveket majd, ahol rendben mennek a dolgok, ahol meg nem, oda nem érdemes. Ez a terv, de ehhez idő is kell, szóval még egy kicsit várok is, hátha egy fecske csinál nyarat.

Amit mindenkitől meg szoktam az interjú végén kérdezni… Kedvencek: írók, költők, művek…

Nagy sci-fi olvasó vagyok, de hogy az általánost említsem, ezért az utolsó kedvencemet mondom: Frank Schätzing Limitjét. Régi nagy kedvenc Déry Tibortól a G. A. Úr X-ben, pár évente újraolvasom. Zeneiből – ami csak kicsit érinti – Csörsz Istvántól az Elhagyott a közérzetem nagy hatással volt rám.

(Megjelent: Merítés, 2014. szeptember)

Reklámok

One response to “Zene és könyvkiadás

  1. Visszajelzés: „Azt mondják, aki velem beszél, vagy befejezi a könyvét, vagy felhagy az írással.” | kultúrlény·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s