A világ legrövidebb meséi

“Nem is, mert arról szól, hogy a világ legrövidebb meséje valójában a világ leghosszabb meséje, csak nem írták meg rendesen.”

A világ legrövidebb meséi tényleg rövidek. Az ötven mese összesen húsz perc alatt elolvasható, de azért érdemes felettük időnként megállni, elereszteni a fantáziánkat, behelyettesíteni, továbbgondolni a nyitva hagyott fél sorokat…

58_01“Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy egy válogatós királyfi elindul feleséget keresni, kiállta az összes próbát, mégsem talált, csak csupa bányarémet, ezért inkább megöregedett.”

Merthogy szó van itt a meztelen rántott húsról, a kockának csúfolt gömbhalról, a síelő szamárról, a nyelve tört borbarát szúnyogról, a leugatott kutya melegről, a mindent összezagyváló turmixgépről, a ráncon ránc tejbőrről, a soha földet nem érő légtornászról, a szoborrá dermedt páncélos lovagról, a megcsömörlött cipőboltosról, a szívrablott bankrablóról, papírhajókat hajtogató tengerészről“a fél kalács a világára sütött” pékről, a nárcisztikus katonárólsenkiről és mindenkiről, hogy a többit ne is soroljam…

“Nem is, a világ legrövidebb meséje egy vállvonogatásról szól, ami ugyan csak annyit akart jelezni, hogy mindegy, hova viszi a fiú a lányt randizni, mégis ez volt az a pillanat, amikor apu tudta, hogy megkéri anyu kezét.”

Ijjas Tamás és Lackfi János kötetében egymást váltogatják a nyúlfarknyi mesék. A kékek Lackfi-éi, a pirosak Ijjas Tamás tollából származnak. Mint ahogy a mesék színei váltakoznak, úgy váltakozik a terjedelmük is; az egymondatostól, az öt-hat sorosokig. A szerzők egyfajta szópingpongot játszanak a fejünk felett, szerva itt, avagy amott, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket erről arra, oda s vissza. A lendület visz előre, s még tovább, egyik mesétől a másikig. Merthogy a mesék egyfajta dallamvonalon mozognak, mely hegyet-völgyet, ungot-berket bejár. Hol az égbe röpít, hol a földbe döngöl.

58_08

“Nem is, egy bibircsókról szól, ami tévedésből a legkisebb és legszebb királylányra került, ahelyett hogy a vasorrú bába arcát csúfította volna, így csak egyetlen szabólegény maradt az udvarban tolongó ezer meg ezer kérőből, mert szerinte épp ettől a szőrös, rusnya bibircsóktól lett a királylány a legszebbnél is szebb.”

A szövegek viccesek, komolyak, keserédesek, sírva nevetősek és nevetve sírósak. Reflektálnak egymásra, és közben próbálják egymást, és a mi képzeletünket is túllicitálni, melyet szabad szárnyalásra buzdítanak. Komoly vetélkedés zajlik a lapokon, komolytalan módon, de azért vért izzadva, és be kell látni, néha kicsit izzadságszagúan is.

lackfi_avilc3a1glegrc3b6videbb-5

“Nem is, mert a világ legrövidebb meséje egy nyuszifülről szól, ami mindent hallott, csak sajnos nem volt hozzá nyúl.”

A mesék között találhatók klasszikus mesék kifordításai (Csipkerózsika, A három kismalac és a farkas, Hófehérke, Piroska stb.), és teljesen modernkori, saját mesék is (mérőszalagról, radírról, keserű piruláról). A sokszínű mesékben, fellelhető némi fricska, cinizmus, fekete humor, beszólás, társadalombírálat (pl. a szántóvető, akinek annyi gyermeke van, hogy azok nyomorba döntik stb.), és egy kis politika is (ősz). A legtöbb mesének nincs jó vége, leginkább kudarc és csalódás éri a szereplőit, meghalnak, kiábrándulnak, elfelejtkeznek róluk. Nem egy vidám mesegyűjtemény, ha túllépünk a szójátékokon.

lackfia-vilc3a1g-legrc3b6vid-12

“Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy volt egy gonosz boszorka, és így vicsorított, meg úgy düllesztette a púpját, meg amúgy kancsalította a vérbe borult szemgolyóit, de hiába, mert azt kellett látnia, hogy még a legutolsó házmester vagy zöldséges vagy politikus vagy popsztár vagy szomszéd néni is gonoszabb nála, ezért megpukkadt mérgében.”

Az az igazság, hogy a mesék közül nem mindegyik nyert meg magának, bár vannak a kötetben tényleg zseniálisak. Ijjas Tamás ötletei számomra a szellemesebbek, frappánsabbak, Lackfié pedig a jobban kibontottak, szépírtak. Néha azt éreztem Lackfinál egy-egy öt soros mesén, hogy túlírt. Ha csak az első mondatot hagyta volna, sokkal ütősebb lenne (pl. a hétmérföldes csizma, melyből kifogyott az üzemanyag. Ez mekkora ötlet!)

58_03

“Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy volt egyszer egy sajttal töltött holló, de elfelejtett repülni, ezért leesett a fáról, és megette a róka.”

Maga a kötet ötlete zseniális. Legnagyobb erényét abban látom, hogy azok az egy-egy mondatok gondolatültető funkciót látnak el. Felvetések, amelyeket érdemes továbbgondolni és kell is. Pl. az aranyos kismackó szomorú sorsa, mikor majd „hatalmas, büdös és félelmetes” medve lesz belőle. És akkor lehet behelyettesíteni húsvéti nyuszival, kölyökkutyával stb. Vagy ott van az öreg postagalamb, aki már nem tudja ellátni feladatát, vagy a Tükörarcú lány, aki önmagát keresi mások tükrében is. Ezek mind-mind nagyon komoly rámutatások, még ha ilyen formába is vannak csomagolva, világunk egy-egy égető problémájára, és arra, hogy gondoljuk át, mit is kezdünk velük.

“Nem is, a világ legrövidebb meséje egy malacról szól, aki nem tudta, hogyan kell vizet forralni, de olyan disznó viccet mondott az éhes farkasnak, hogy az belepusztult a röhögésbe.”

Számomra a könyv legviccesebb meséje, a vizet forralni nem tudó kismalac története, aki inkább halálra nevetteti vicceivel a farkast. A legszebb pedig a vállvonogatásról szól, amely örök szerelmet ígér.

58_06

“Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy Hófehérkének volt hét törpécskéje, vagyis inkább hat… nem, csak öt… négy… három… kettő… egy… nulla, és máris úgy egyedül maradt, mint a kisujjam.”

A kötetet Molnár Jacqueline illusztrálta, akinek bár színvilága az enyém, de a formavilága kissé groteszk számomra.  Bár a rajzai szépek, egyedi és különös világot teremtenek a mesékhez, nem tudtak most megfogni. Minden lapon egy külön mese található a hozzá készült illusztrációval. A mesék rövidsége miatt, a lapokat a rajzok uralják, néhány kivétellel, ahol annyira ütős lett a mese, hogy rövidségében is felülírta a képet. Egyes mesékhez passzolnak az illusztrációk, kiegészítik azokat, másokat viszont nagyon szétütnek, és inkább elvesznek belőle, mint hozzáadnak. Persze, ezt cáfolandó, rögtön itt áll az a példa, hogy az illusztrátor is beszállt a kötet végén a huzavona játékba. Míg a szerzők egymást próbálják felülírni a szövegeikkel, addig ő rájuk tromfol azzal, hogy az utolsó két meséhez macska-egér portrét fest róluk. Touché. Nagy ötlet. Díjazom.

lackfia-vilc3a1g-legrc3b6vid-8

“Nem is, a világ legrövidebb meséje arról szól, hogy a királylánynak volt egy békája, és hiába jöttek a daliásnál daliásabb királyfiak, hogy megkérjék a kezét, a lábát, a füle tövét meg a haját, rájuk se hederített, inkább álltó nap azt a békát csókolgatta, mintha megzakkant volna, és addig csókolgatta, míg a béka gyönyörű szép királyfivá nem változott, maga a királylány meg gyönyörű szép békává, úgyhogy aztán a királyfi csókolgatta a békát éjt nappallá téve, míg az vissza nem változott, de akkor meg belőle lett megint béka, lehetett csókolgatni, és így ment ez a végtelenségig, sose sikerült egyszerre emberré vagy legalább egyszerre békává változni szegényeknek.”

Maga a könyv nagyon szép kivitelezésű, igényesen, átgondoltan összerakott. Szép ajándék lehet bármilyen alkalomra. Tetszik az, hogy plusz négy-négy oldalt rászántak arra, hogy keretbe foglalják a kötet tartalmát, a felvezető „egyszer volt, hol nem volt”, és a lezáró „itt a vége, fuss el véle” klasszikus meséket idéző sorokkal.

lackfi_avilc3a1glegrc3b6videbb-13

“Nem is, egy egérről szól, aki azt álmodta, hogy palacsinta a lepedője, tejszínhab a dunyhája, és sajt a párnája, de amikor bement a házba, hogy valóra váltsa álmát, sajnálatos módon összetalálkozott a macskával.”

Az én olvasatomban ez a könyv bármennyire is mesekönyv, inkább a felnőtt(ebb)ek kezébe való. Olyan rétegei vannak, amelyeket egy gyermek nem feltétlenül ért meg. Kicsi korban a meséknek még legyen boldog végük, az irónia, a szarkazmus, ráér később is. Amiért ezt a könyvet nagyon érdemes olvasni, az az, amikor úgy eltalálják az írók azt az egy mondatot (nem többet!), hogy önkéntelenül is kibuggyan az emberből a kacagás. Kár, hogy ebből volt a kevesebb.

“Nem is, a világ legrövidebb meséje egy radírról szól, amit a kukába dobtak, mert nem tudta eltüntetni egy levélből azt a szót, hogy szeretlek.”

Kiadó: Móra Könyvkiadó
Kiadás éve: 2014
Illusztrátor: Molnár Jacqueline

(Megjelent: DebrecenPlus.hu)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s