TRT: A történelmi regény műfaja szívügy

11061989_638471092949760_1311518368342612101_n

„A történelem nem dátumok, helynevek, háborúk halmaza. Az emberekről szól, akik kitöltik közöttük a tereket.” Ez Tamási Izabella hitvallása, aki nem más, mint a Történelmiregény-írók Társaságának egyik alapító tagja. Közel ötven könyv szerkesztésében vett részt eddig, köztük – hogy csak egyet-kettőt említsek – Rozsnyai János A táltos keresztje, Trux Béla Akkon sorozata (A templomos lovag, Akkon ostroma), vagy éppen Benkő László A spanyol grófnő és a Drezdai emberünk című könyveinek szerkesztésében is. A történelmi regény műfajáról, a társaságról, szerzőkről, tervekről beszélgettünk…

logoMit takar pontosan a TRT?

A TRT rövidítés a Történelmiregény-írók Társasága Egyesületét takarja, amely a honi történelmi regények szépirodalmi minőségére és a történelmi hitelességre törekvő, magyarul publikáló szerzők érdekvédelmi képviselete.

Egy, a Fővárosi Törvényszék által bejegyzett egyesületről van szó, melynek székhelye Budapesten van. Ám alig van szerzőnk, aki a fővárosban él. A mai technikai világban az információ pillanatok alatt terjed, helyhez és időhöz nem kötött. A taggyűléseinknek főként az a témája, hogy hogyan tovább, mit és hogyan lehet megvalósítani az ötleteinkből, hogy azok az egyesület céljait szolgálják. Idővel azonban már nemcsak az egyesületi érdekek kötnek össze bennünket, komoly barátságok is szövődtek, így szívesen találkozunk, összeülünk, beszélgetünk, vitatkozunk, ötletelünk. Természetesen évente vannak taggyűléseink, melyek főként Budapesten történnek, de mostanság, ha valakinek író-olvasó találkozója van, a közelben lakó TRT-tagok is részt vesznek ezen az eseményen, baráti támogatást nyújtva, de azért is, mert valóban kíváncsiak vagyunk egymás munkásságára. A baráti találkozók főként arról szólnak, ki min dolgozik, hogy halad a munkájával, esetleg még segítséget is lehet kérni a szerzőtárstól, hisz meglehet, ő birtokában van egy-egy ismeretnek. Ezért is egyedi és rendhagyó ez az egyesület, mert nincs írók közötti rivalizálás, mindenki önzetlenül segíti a másik munkáját, és büszkék vagyunk egymás sikereire.

2 ekkor eldőlt2

Tamási Izabella

Honnan jött az ötlet, hogy létrehozzátok a társaságot?

A TRT ötlete közel két éve született meg. Eddig nem volt olyan érdekvédelmi képviselet, amely segítette volna a történelmi regényt író szerzők munkáját. Arra gondoltunk, ha egységbe tömörülünk, akkor közös erővel népszerűsíteni tudjuk magát a műfajt és annak művelőit, és tudjuk segíteni egymás munkáját is, illetve az olvasóközönség könnyebben ki tudja szűrni, mely szerzők műveit érdemes mindenképp elolvasni.

Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert a műfajt gyakran keverik a történelmi korokba helyezett romantikus történetekkel vagy az olyan történelmi kalandregényekkel, amelyek ugyan egy adott történelmi korban játszódnak, de nem az adott kort mutatják be. A történelmi regénynek épp az a legfőbb ismérve, hogy a regényben leírt történelmi események apró részleteiben is megfelelnek az adott kornak, még ha a főszereplője esetleg nem is élt. Egy jó történelmi regény megírását komoly kutatómunka előzi meg. Csak néhány példa: Trux Béla öt évig kutatott, mielőtt hozzákezdett volna az Akkonhoz. Elolvasott mindent a témában, a lovagokra vonatkozó szabályokat magától a fordítótól kapta meg, korabeli képeket, festményeket tanulmányozott, és amikor a várban folyó csata zajlik, úgy láthatjuk a történteket, mintha mi magunk is ott lennénk, részesei volnánk. Még az alkímia nagy szakértőjévé is vált, mire az Akkonját megírta. De említhetném Cselenyák Imrét, aki Arany Jánosról ír, ezért bejárja azokat a helyszíneket, ahol Arany is megfordult, és ott végez gyűjtőmunkát. Vagy akár Pete Lászlót, aki Zrínyi haláláról ír könyvet, és oly szinten jár utána a történteknek, hogy tudorává válik a témának, és talán még a történészekre is hatással lesz. Várkonyi Tibor genealógus, mondanom sem kell, mekkora kutatói munka áll mögötte. És ezek csak kiragadott nevek, mert mindegyik szerzőre jellemző az alaposság, a történelmi hűségre való törekvés. Tudod-e, honnan származik a „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől” mondásunk? Ha nem, olvasd el Rozsnyai János regényét, aki helytörténeti kutatásokat végzett, és mindjárt ki is derül a könyvéből, ki vagy mi az a „makó”.

Trux B előadást tart a lovagkorról

Trux Béla előadást tart a lovagkorról

Mit tűztetek ki magatok elé célként?

Az egyesület céljai között szerepel, hogy népszerűsítse a műfajt és a szerzőket, és segítse az írókat. Ez akár lehet promóció, publikálási, kutatási, jogi támogatás is. Továbbá igyekszik képviselni a szerzők érdekeit az irodalmi életen belül, esetleg egyéb területeken. Az egyesület célul tűzte ki azt is, hogy minél több nívós, színvonalas, tudományos alapokra épülő történelmi regény jelenjen meg, hogy ezzel gazdagítsa a magyar nyelven olvasó közönség történelmi ismeretét.

Az írókat pedig arra szeretnénk ösztönözni, hogy törekedjenek a hitelességre. Egy jó könyv nemcsak attól jó, hogy jól van megírva. A tudományos jellegű kutatómunka elkerülhetetlen, és attól függetlenül, hogy egyszerre szórakoztatni és kikapcsolni akarnak a regényeikkel, mindig tartsák szem előtt, hogy az olvasókat olyan információkkal lássák el, amely történelmileg hű.

Sok olyan regény van, amely nem törekszik a hitelességre? Ez kedvezőtlen hatással van a műfajra?

Sajnos, egyre több az olyan regény, amely ugyan történelmi regényként hirdeti magát, de semmi köze hozzá. Természetesen ez nem tesz jót a műfajnak, de magának az olvasónak sem. Egy téves információ, egy pontatlanság beég az olvasóba, bekerül a köztudatba, és ez hibás ismerethez vezet. Egy szélsőséges példa: gondolj arra, hány személyről, hány eseményről hisszük azt, hogy létezett, megtörtént, holott a valóságban nem történt meg, vagy nem úgy, esetleg nem azzal a személlyel. Mert valaki egyszer felelőtlen volt, aztán már hiába cáfolják a történészek, késő, ez az ismeret terjedt el. Ezért is kell megkülönböztetni a történelmi regényt a történelmi korokban játszódó romantikus vagy kalandregényektől, mert a történelmi regény a korhűségre törekszik. Olvastam már olyan történelmi regénynek kikiáltott sikerkönyvet, ahol sem az események, sem a helyszínek nevei, sem az eszközök, tárgyak nevei, de még a szóhasználat sem volt minden esetben korhű. A jó történelmi regény egyik ismérve, hogy igyekszik pontosan követni a megtörténteket és nyelvezetében is helytálló.

10665048_583838888388338_1865222779105880870_n

Cselenyák Imre (Jean-Pierre Montcassen) író-olvasó találkozón

Van-e kiemelt szerepe a magyar történelemnek az egyesület céljai között?

Egyik célunk az, hogy főként a magyar történelmi eseményekről írjanak a szerzőink, de legalábbis legyen magyar vonatkozása a műveiknek. Nagyon nagy még az űr, amelyről nem írtak jó regényt, amely nincs még feldolgozva. Bár viszonylag szerencsénk van, mert az egyesület tagjai az ókortól kezdve egészen a múlt század eseményeiről is írnak, azonban annyi minden történt ebben az országban, hogy ha ötször ennyien lennénk, sem tudnánk feldolgozni az eseményeket olyan formában, hogy az szórakoztasson, de új információt is közöljön, és még hiteles is legyen.

Melyek a legnépszerűbb történelmi események, időszakok, amelyekről szívesen írnak a regényíróitok, és melyek a kevésbé közkedveltek? A jelenhez közeledve időhatárhoz köthető-e a történelmi regény műfaja? Hol húzzátok meg időben a felső határt?

A statisztikákból azt látjuk, az olvasók a kora középkort kedvelik a leginkább, és az időben hozzánk közelebb lévőt kevésbé. Talán azért is, mert a középkor misztikus. A fiúk hős lovagok akarnak lenni gyermekkorukban, akik megmentik a szép királylányt, a lányok meg várják a herceget a fehér lovon, és királykisasszony jelmezbe bújnak farsangon. Talán ezek a gyermekkori vágyak kihatnak a felnőttkorra is. Ami biztos, hogy a lovagkor tele van mondákkal, máig tisztázatlan eseményekkel, és ez különlegessé teszi. De minden kornak megvan az olvasója, és a szerzőink is minden korszakról írnak. Kihez melyik történelmi időszak áll közelebb.

Egy kedves barátnőm azt mondta a napokban: ami tegnap történt, az már történelem. Kuncogtunk ezen a mondatán, aztán néhány napja egyik posztjában ki is tette a FB-ra Adrienne (Ferenczik Adrienne írónőről van szó, aki ugyan nem rendes tagja a TRT-nek, de pártoló tag), ugyanis az egyik regényében arról írt, hogy a főhőse vasárnap elmegy a plázába bevásárolni. No, ez már történelem, mert nincsenek nyitva a plázák vasárnap.

Természetesen a történelmi regény nem a nyitva vagy zárva dolgoknál kezdődik, de nem húzunk határt, hisz a múlt században történtek is történelem. Hogy mely szerzőnk mely korról, korszakról ír, az valóban attól függ, melyiket érzi sajátjának, vagy melyikről van mondanivalója. Benkő Lászlónak például a középkorról is vannak regényfolyamai, de írt a hidegháborúról is. A lényeg, hogy amit ábrázol a szerző, az hiteles legyen.

2013. karácsony2

A történelmi regény napja: Benkő László, Csikász Lajos, Rozsnyai János, Fábián Janka, Bokor Pál, Marcellus Mihály, Nemere István, Gál Vilmos, Urbánszki László

Ismertek hozzátok hasonló külföldi szervezeteket?

Lehet, hogy van, de mi nem tudunk olyan szervezetről, amely a miénkhez hasonló lenne, azaz bírósági bejegyzéssel, komoly célokkal és hatalmas tervekkel rendelkezne. De ha valaki tud ilyenről, szívesen felvesszük velük a kapcsolatot. Bizonyára tudnánk egymásnak mit mondani, tapasztalatot átadni, talán még egymás munkáját is tudnánk segíteni.

Kik az egyesület tagjai?

Az egyesületnek pillanatnyilag 22 tagja van, de bízunk benne, hogy ez a szám bővülni fog. Vannak „nagy öregek” (mint például Benkő László és Nemere István), akik a történelmi regényírás profijai, féltucatnyi vagy még annál is több történelmi kötettel a hátuk mögött, de van első kötetes szerzőnk is. Azt gondoljuk, nem biztos, hogy az a jó történelmi regényíró, aki ontja magából a könyveket, hanem az, aki alaposan utánajár a dolgoknak, és ha csak egy könyve is van, mint pillanatnyilag Bónizs Róbertnek (szerencsére ez csak átmeneti állapot, mert készül a következő regénye), de az az egy minden szempontból megállja a helyét. Többek között ezért sem zárkózik el az egyesület új tagok felvétele elől, sőt attól sem, hogy publikáló történészeket, levéltárosokat, könyvtárosokat vegyen fel a tagjai közé. Hisz a célunk az, hogy megszerettessük a történelmi regény olvasását, és hogy ismereteket adjunk át az olvasóknak.

11000885_622991724497697_188496788070121224_n

Urbánszki László

Kik írnak leginkább történelmi regényeket?

Hogy kik írnak leginkább történelmi regényt? Akik imádják a történelmet! A moly.hu-n most futó „Kérdés-Válasz” játékunk egyik kérdése éppen erre vonatkozik. Mi magunk is meglepődtünk, hányunknak áll igencsak távol a polgári foglalkozása a történelemtől. Tény, hogy vannak köztünk szaktanárok is, de azért a többség foglalkozása nem kapcsolódik a történelemhez. Mindenféle foglalkozású ember van köztünk, de egy közös bennünk: imádjuk a történelmet, és mindenkiben ott van a késztetés és az írott szóval szembeni alázat, hogy az ismereteit és az őt érdeklő dolgokat megossza az olvasókkal, és ezt a legjobb tudása szerint tegye, törekedve arra, hogy a kész mű minél autentikusabb legyen, és ne csupán szórakoztasson, de adjon is az olvasónak valami pluszt. Gondoltad volna, hogy Urbánszki Lászlónak számos foglalkozása volt eddig, és most épp faművesként – de micsoda faművesként! – dolgozik? Vagy, hogy Marcellus Mihály és Csikász Lajos egész nap a számítógép előtt ül, aztán a szabadidejében újra a gép elé ül, hogy megírja legújabb regényét? Talán csak egy író van, akinek a munkája a hobbija, mert Gál Vilmos történész-muzeológus, aki szakkönyveket és szakcikkeket is publikál.

Ahogy beszélgetünk, elég sok író neve felmerült már, és mindegyikük férfi… Mennyire férfi műfaj a történelmi regény műfaja?

Mint általában az irodalomban, a történelmi regény írásánál is több a férfi. Ám az egyesületben több női író is tevékenykedik. A Sorsok és évszázadok antológiában megtalálható Bányai Ila gyönyörű meséje és Iván Kati különleges története. Ajánlom még Izolde Johannson könyveit, vagy ott vannak Fábián Janka regényei. Ezekből is látható, hogy ha egy nő írásra szánja magát, abból remek dolgok születnek. A tudósok jó ideje vizsgálják már, miért van a művészeteknél túlsúlyban a férfialkotó. Számtalan okot felsoroltak már. Hát ezért, ezekért van az, hogy az egyesületben is több a férfi.

10366027_486691814794356_3825519663789960486_n

Múzeumok Éjszakája 2014: Fábián Janka, Cselenyák Imre, Urbánszki László

Vannak-e köztetek történelmi regényeket fordítók? Meg vagytok-e elégedve a megjelent történelmi regények fordításával? Gondolkozik-e a TRT fordításokban, vagy a regényírás a ti területetek?

Történelmi regényeket fordító nincs köztünk, de szerkesztő igen. Iván Kati, Soós Tibor, Szélesi Sándor és én is nem egy történelmi regényt szerkesztettünk már. Nagy felelősség ez, mert mi magunknak is utána kell néznünk az eseményeknek, egyeztetnünk kell a szerzővel, a legapróbb részletekre is figyelnünk kell, és ki kell szúrnunk minden hibát. Az is előfordult már, hogy az egyik könyv szerkesztése során történészt kérdeztem meg, mert nagyon eltérő volt a véleményünk az írójával, vagy egy teljes napon át a neten szörföztünk a szerzővel közösen, hogy az adott kifejezést használták-e már a középkorban. Hogy fogunk-e történelmi regényt fordítani, azt nem hiszem. Hisz az egyesületnél az a célunk, hogy magyar szerzők magyar könyveit vigyük az olvasók elé.

Hogyan lehet hozzátok csatlakozni? Van-e ennek feltétele? Ti keresitek meg az új szerzőket?

Mi is keressük az új szerzőket, szerencsére sokan vannak és különböző stílusokban írnak, de ők is jelentkezhetnek a trtegyesület(kukac)gmail(pont)com e-mail címen vagy a Facebook oldalunkon, illetve felvehetik velünk a kapcsolatot a tagjainkon keresztül is. A tagok nevei megtalálhatók a honlapunkon. Hogy hogyan lehet valaki tagja az egyesületnek, illetve ennek milyen feltételei vannak? Ami biztos, hogy elengedhetetlen feltétel a történelmi hűség és a színvonalas írás, no és persze az, hogy a tagság jóváhagyja a befogadást. Ám pártoló tagnak bárki jelentkezhet, aki szereti a történelmi regényeket, és örömmel fogadjuk azon kiadók jelentkezését is, amelyek már adtak ki történelmi regényt, esetleg szándékukban áll kiadni.

2 ekkor eldőlt

Történelmiregény-írók Társasága (taggyűlés): Marcellus Mihály, Szpisják Blanka, Bokor Pál, Trux Béla, Urbánszki László, Fábián Janka, Benkő László, Ferenczik Adrienne, Tamási Izabella, Iván Katalin

Hogyan döntitek el, hogy a jelentkező megfelel-e a kritériumoknak?

Az alapító tagok elolvassák a már megjelent regényeket, és javaslattal élnek a tagság felé. A tagság pedig szavazással dönt arról, hogy kit fogad be rendes tagnak. Pártoló taggá könnyebb válni, ahhoz elég imádni a történelmi regényeket.

Többször említetted a pártoló tagságot. Mit jelent ez esetekben?

A pártoló tagok több dologban is tudják segíteni a munkánkat. Elsősorban abban, hogy minden lehetséges fórumon népszerűsítik a szerzőinket és műveiket. Legyen ez bármelyik közösségi oldal, média. De abban is tudnak segíteni, ha író-olvasó találkozókra hívják, ha előadásokra kérik fel a tagokat. Jól jön minden segítségnyújtás, például, ha kutatási lehetőséget kapunk egy-egy pártoló tag segítségével, közvetítésével, ha olyan információt juttatnak el hozzánk, amely fontos a szerzőknek. Ha felhívják a figyelmünket egy-egy tehetséges kezdő történelmi regényt íróra. A pártoló tagságnak nagy szerepe van a munkánkban, a segítségük nélkülözhetetlen. Az antológiánk hangoskönyv változata is úgy készülhetett el, hogy Farkas Kira és barátai (pártoló tagként) még a karácsony előtti éjszaka is olvasták, vágták az anyagot, és Novák Andor, aki azóta már rendes tag, minden szabadidejét arra áldozta, hogy minél szebb legyen az e-book tipográfiája.

11417_579374915526045_5451500233969569109_n

Marcellus Mihály az Alexandra Pódiumon

Hogyan próbáltok segíteni az új, fiatal szerzőknek?

Gyakorlatilag a magyar történelemben kifogyhatatlan a téma, és felnövőben van egy új nemzedék, amely történelmi regény írására szánja magát. Terveink között szerepel, hogy igyekszünk támogatást nyújtani az új szerzőknek. Legtöbb esetben tanáccsal látjuk el őket, hogy ne csak az asztalfióknak írjanak, hanem érdemessé váljon arra a művük, hogy az idővel nyomtatásban is megjelenhessen.

A mentoráció nem könnyű feladat. Hogyan van még erre is időtök?

Valóban nem kis feladat, hisz mindannyian dolgozunk, írunk, és kevés a szabadidőnk. Ám ha azt tűztük ki célul, hogy igyekszünk minél többet tenni azért, hogy egyre több jó és informatív, történelemmel kapcsolatos könyv jelenjen meg a könyvpiacon, és sikerüljön elválasztani a nívóst a fércmunkától, akkor teremtünk erre időt.

Sok a fércmunka a könyvpiacon? Hogyan tudja kiszűrni egy olvasó az ilyet?

Nos, ez olyan kérdés, amelyre igen nehéz válaszolni. Nagyon sok a fércmű, és nem könnyű kiszűrni. Illetve nagyon könnyű lenne kiszűrni. De… a reklámokból áramlik a fércművek éljenzése, elhitetik az olvasóval, hogy ez vagy az remek regény. Csak alapos figyeléssel lehet észrevenni, hogy bár olvasmányos a könyv, de valami nem stimmel vele. És éppen ez a lényeg. Amint feltűnik, hogy valami nem az igazi a történetben (akár a szóhasználat, akár egy esemény stb.), akkor már sejteni lehet, hogy valami gond van. Ettől persze még lehet szórakoztató, csak az ilyet nem történelmi regénynek hívják.

3.-beharangozó1

Tavaly karácsonykor egy meglepetéssel készültetek az olvasóitok számára…

Az egyesület megalakulása óta tervezte, hogy évről évre a megmutatkozás egyedi és különleges módjával él. Tavaly a választás egy antológiára esett. Karácsonyi ajándékként Sorsok és évszázadok címmel ingyenesen letölthető antológiával leptük meg olvasóinkat.

A kötetbe olyan szerzők írtak novellát, mint T. R. Salty, Marcellus Mihály (aki egyébként az antológia ötletadója volt), Benkő László, Rozsnyai János, Urbánszki László, Bányai Ilona, Trux Béla, Gál Vilmos, Cselenyák Imre, dr. Várkonyi Tibor, Iván Katalin, továbbá Bokor Pál, aki egyben az egyesület elnöke. A kötetet Fábián Janka nyitotta előszavával.

Farkas Kira és barátai segítségével elkészült az antológia hangoskönyv változata is, amellyel a vakokat, gyengénlátókat és az olvasási nehézséggel küzdőket leptük meg. Így már nemcsak olvasható, hanem hallhatóvá is vált a történelem.

Milyen terveitek vannak a közeljövőben?

Terveink között szerepel, hogy minden évben karácsony környékén kiadunk egy ingyenesen letölthető antológiát, és abból hangoskönyv is készül. A szerzők már dolgoznak is az ez évin. Ezen kívül olyan rendhagyó író-olvasó találkozókat szervezünk, ahol több szerzőnk is bemutatja nemcsak a regényeit, hanem azt a kort is, amelyről a műveiben ír. A jövőben önállóan is szeretnénk megjelenni a könyvfesztiválokon, a könyvheteken, illetve minden olyan helyen, amely kapcsolódik a történelemhez. Az utóbbiakra már többször is volt példa (múzeumok éjszakája, hagyományőrző fesztiválok, kulturális rendezvények stb.)

10411167_628565547273648_5799511166056016632_n

Izolde Johannsen, Novák Andor és Marcellus Mihály

Hol és hogyan tudtok még megmutatkozni, a munkátokra felhívni a figyelmet?

Az előző kérdéseknél már több fórum is szóba került. De itt vagyunk a Molyon is, és hamarosan követni lehet bennünket a Twitteren, illetve egy blogban is. Mint a moly.hu olvasói már tapasztalták, a szerzők is emberek, ezért is igyekszünk „nem hivatalosan” is bemutatkozni. Ezért indítottuk „Az író is ember” sorozatunkat, ahol a szerzők magánemberként mutatkoztak be, illetve a „Kérdés-Válasz” sorozatunkat, ahol olvasásra buzdítjuk a történelmi regényeket szeretőket azzal, hogy megmutatjuk, nekünk melyek a kedvenc történelmi regényeink, mely szerzőket kedvelünk, illetve milyen olvasási élményeink vannak.

Melyek a te kedvenceid, és miért?

A munkám miatt rengeteget olvasok, hisz figyelnem kell még azt is, hogyan változik a trend, milyenek az olvasási szokások, melyek az új sikerkönyvek, hogyan változik az érdeklődés. Vannak nagy szerelmeim, de a nap végére sem tudnám az összeset felsorolni, vagy amint kimondanám az egyik könyv címét, újabb tíz jutna az eszembe. A történelmi regényeket pedig különösképp szeretem. Általában egyszerre három könyvet is olvasok, egy keményet, nehezet, egy nagyon lazát pihentetőnek, és egyet azért, mert valaki ajánlotta. Aztán ezzel a valakivel majd jót lehet beszélgetni arról, nekem tetszett-e a könyv vagy sem. A lazább könyvet mindig tabletről olvasom, de a fontos könyveket csakis papír alapúként. Imádom a könyvek illatát, szeretem a kezemben fogni, szeretek szép könyvjelzőket tenni bele.

2015 február

Urbánszki László, Gál Vilmos (William Gallen), Dr. Várkonyi Tibor és Nemere István

Úgy tudom, terveitek között szerepel egy emlékplakett készítése…

Megalakulásunk óta tervezzük a Gárdonyi Géza-emlékplakettet. Évente egyszer ítélnénk oda annak az írónak, akinek abban az évben a legnagyobb érdeklődéssel fogadta a történelmi tárgyú regényét az olvasóközönség, és átment egy előszűrésen, ahol is szerzők, autentikus személyek készítenének egy javaslatot, hogy az esélyes művek történelmi szempontból korhűek-e és elég színvonalasak-e. Szeretnénk ezt a plakettet már ebben az évben a Gárdonyi-évfordulón átadni.

Miért pont Gárdonyi Gézát választottátok névadónak? Valami miatt különleges számotokra?

Amikor még csak néhány szerzővel arról beszélgettünk, létre kellene hozni egy érdekvédelmi egyesületet, talán Bokor Pál említette Gárdonyit. Mindannyian azt gondoltuk, ő a regényírás olyan alakja, aki meghatározója a történelmi regényírásnak. Úgy gondoljuk, egy ilyen emlékplakettet kiérdemelni nagy dolog, és egyben nagy felelősséget ró a szerzőre.

2014 könyvhét

Könyvhét 2014: Cselenyák Imre, Marcellus Mihály, Urbánszki László és Trux Béla, a TRT-ről és a történelmi regényekről beszélgetnek.

Hol és mikor találkozhatunk veletek legközelebb?

Több szerzőnk is dedikál a könyvfesztiválon a D20 standnál (ápr. 24. 15.00 és ápr. 26. 15.00 Marcellus Mihály, ápr. 25. 15.00 Csikász Lajos és 17.00 Urbánszki László és ápr. 26. 13.00 Bónizs Róbert), és a könyvhéten is ott leszünk. Sajnos, még nem saját pavilonnal. Szerepel a terveink között az, hogy minél előbb egységesen is kivonuljunk. A legközelebbi nagy találkozóról most folynak a tárgyalások, a könyvhéten a nagyszínpadon szeretnénk bemutatni magunkat, ahogy ez tavaly is megtörtént. Író-olvasó találkozók gyakran vannak, legközelebb a jövő hónapban Makón lesz rendhagyó író-olvasó találkozó, ahova több TRT-s szerző is hivatalos.

Fotó: TRT

(Megjelent: Merítés, 2015. március)

Reklámok

2 responses to “TRT: A történelmi regény műfaja szívügy

  1. Visszajelzés: Cselszövések nyomában | kultúrlény·

  2. Visszajelzés: Akkon születése | kultúrlény·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s