A makrancos hölgy (A Nagy Shakespeare Projekt)

shakespeare_lopgo2_www.kepfeltoltes.hu_A makrancos hölgy Shakespeare egyik korai komédiája, társdarabja a Tévedések vígjátékának és A két veronai nemesnek. Keletkezése körül van némi zűrzavar, de valamikor az 1590-es évek elejére tehető. A csavar abban van, hogy akkortájt két makrancos hölgy is létezett. Az egyik „A” makrancos hölgy, amely az 1623-as Első Fólió-kiadásban, a Shakespeare halála után összeállított életmű kiadásban található, és nincs ennél korábbi hiteles szöveg róla, a másik az „Egy” makrancos hölgy pedig egy 1594-es nyomtatott darab, mely témája, cselekménye és szerkezete nagyban hasonlít, néhol még szó szerint is megegyezik az előzővel, és Shakespeare társulata játszotta is azt. A történet eredetiségének abban a korban nem volt nagy jelentősége, értéke, bárki saját képére formálhatta azt, ha megtetszett neki. Így aztán felmerül a kérdés: mind a kettőnek Shakespeare a szerzője, csak időközben csiszolt rajta? Vagy társszerzője volt az 1594-es darabnak és megírta később a saját változatát? Vagy létezett egy darab, melyet nem ő írt csak játszott, megihlette őt, és papírra vetette a maga módján?

Ami még érdekes kérdéseket vett fel, az az előjáték, amelyben Huncut Kristóffal, a részeges üstfoltozóval, elhiteti a gróf, hogy nemes ember, és a szolgája lesz. Ez a tréfa ad keretet A makrancos hölgynek, mely tulajdonképpen színház a színházban, hiszen Huncut Kristóf „uraság” előtt adják elő vándorszínészek. Shakespeare-nél ez a kerettörténet megszakad, hiányzik a végéről a csattanó, hogy hogyan végződik a tréfa. Az 1594-es darab viszont tartalmazza. Akik pedig azóta színre viszik a művet, élnek a művészi szabadsággal, vagy elhagyják a kerettörténetet, vagy valamilyen módon befejezik azt.

Taming_of_the_shrew

Augustus Egg: Taming of the Shrew

A makrancos hölgy története nem más, mint egy szerelmi-játék, melyben két párhuzamos szerelmi történet fut. A szelíd Biancáé, akinek rengeteg kérője van – de addig nem mehet férjhez, míg cserfes, tüskés nővérét el nem veszi valaki -, és aki szerelembe esik egy nemes ifjúval, aki tanulni jött Páduába. Ehhez Shakespeare kiinduló pontja Aristo Az elcseréltek című komédiája, melyben a szerelem lírai, irodalmi és főleg romantikus a humanizmus korának szelleme szerint, mely tetten érhetőn az antikvitás szerelem eszményéhez nyúl vissza. A másik pedig Kata története, akinek szeszélyeitől és rossz természetétől retteg apja és egész Pádua is. Itt a vásári komédiákból jól ismert asszonyszelídítés története jelenik meg, melyeknek a hagyományos népmesék házsártos asszonyának ráncba szedése, durva, estenként trágár humorú, csattanós fabliau-k szolgáltatták az alapját, melyek a reneszánsz korban sokakat megihletett.

A történet tele van komikus helyzetekkel, melyek egy része abból adódik, hogy a fiatalok szerelembe esnek, mely elé az öregek valamilyen akadályt állítanak, melyet a fiatalok ki akarnak játszani, ezért a megtévesztés jól ismert fogását alkalmazzák. Itt például sokan másnak adják ki magukat, mint akik valójában (Huncut Kristóf uraságnak, a Lord szolgának, Lucentio Cambio-nak, Hortensio Líciónak, a tudós Lucentio apjának, Tranio Lucentionak stb.). A humor másik forrása pedig, hogy Petruchio vagy felrúg minden társadalmi konvenciót, illemszabályt és normákat (nem várja meg míg bemutatják az apának, szakadtan érkezik a templomba, káromkodik és misebort iszik stb.), vagy pedig azáltal teszi őket nevetségessé, hogy hangsúlyozottan, gondosan és precízen betartja őket (evés előtt kézmosás, majd ima, miközben kopog Kata szeme az éhségtől). Kacagtató és ironikus.

bbc

A Makrancos Hölgy (2005)

Sokan felróják a darabnak azt, hogy sérti az emancipált nőt. Én nem érzem sértőnek. Számomra a házastársak összecsiszolódásáról szól a színmű, arról, hogy egy jó házasságért, működő kapcsolatért mind a két félnek meg kell dolgoznia, és időnként engednie is kell. Arról is szól a történet, hogy a látszat sokszor csal, hogy nem mind arany, ami fénylik. Hogy például Bianca szelídsége mögött, ugyanúgy ott van az engedetlenség, hiszen nem tiszteli férje hívó szavát, míg Kata rakoncátlansága a felszín alatt engedelmességet takar, csak érezze magához méltónak a másikat. Egyébként kíváncsi lennék arra is, hogy mi az előtörténete. Hogyan vált vadóccá, mi vezetett idáig? A sima elkényeztetés ehhez kevésnek tűnik számomra.

Azt gondolom, hogy Shakespeare-t nem elég olvasni. Értőn kell olvasni. És ahhoz, hogy mindenféle utalásait megértsük, ismerni kell a kor szellemét, és nem árt az antikvitás irodalmában is valamennyire otthon lenni. Mögé kell látni. Pont ezek miatt, hogy egy-egy Shakespeare-darabnak rengeteg rétege van a szerint, mennyire merülünk el benne, vagy éppen nem, rengeteg értelmezésre ad okot, és ezzel nagyon jó táptalajt ad a feldolgozások számára.

Amit még gondolok Shakespeare-ről, hogy nemcsak olvasni kell, hanem látni is, és leginkább színházban, hiszen odaszánták eleve. Az írott szót, pedig nem árt amolyan forgatókönyvként kezelni, és érdemes kitölteni a hiányzó részeket hangulattal, látvánnyal, színészi játékkal. Persze, ez lehet a saját képzeletünk is, de mint tudjuk, azt azért sokszor felül lehet múlni…

globe

Fotó: The Globe Theatre

A Globe Színház a XVI. századba repít minket. Ez a Globe annak a Shakespeare-korabeli eredetinek majdnem a pontos másolata, amelynek terébe a színész-drámaíró Shakespeare a darabjai jó részét álmodta. Az előadásaik a világon egyedülálló módon minden elemükben ‒ dramaturgiában, angol nyelvhasználatban, gesztusokban, színészi játékmódban, jelmezben, a közönséghez való aktív viszonyban ‒ hűen reprodukálják a mester és társulata egykori előadásait. Színházi, nyelvi, történelmi időutazás felhőtlen szórakozásba ágyazva ‒ ezt kínálják az általuk rögzített előadások, melyeket felvételről, vetítések keretében meg lehet nézni. A tavalyi évben láthatta őket számos városban a Shakespeare-t szerető közönség. A makrancos hölgy is köztük volt. A 2013-as felvételen olyan nagyszerű színészek játszanak, mint Tom Anderson, David Beames, Jamie Beamish, Michael Bertenshaw, Simon Paisley Day, Pip Donaghy, Patrick Driver, Tom Godwin, Christopher Keegan, Sarah MacRae, Pearce Quigley, Samantha Spiro, Joseph Timms, Rick Warden és Helen Weir. A darabot Toby Frow rendezte, a magyar felirat Nádasdy Ádám fordítása alapján készült. Nem hiszem, hogy hosszasan bizonygatnom kellene, hogy remek előadásban lesz annak része, aki ezt megnézi.

A magyar színházak hosszú évek óta évről évre repertoárjukra teszik ezt a közkedvelt színművet. 1974-ben Seregi László rendezésében a József Attila Színház is műsorára tűzte a komédiát, olyan színészekkel, mint Horváth Gyula, Margitai Ági, Turgonyi Pál, Köves Ernő, Maros Gábor, Pálos Zsuzsa, Bánffy György, Láng József, Márton András, Szilágyi Tibor, Kránitz Lajos, Téry Árpád, Dávid Ágnes és Zoltay Miklós. Az erről készült felvétel megtekinthető a Nemzeti Audiovizuális Archívumban. Ez egy igen jól sikerült darab. A díszlet modern, stilizált (vastag láncfüggöny, amelyet hol így, hol úgy kapcsolnak össze, és jelzik vele a piacteret vagy éppen a kapubejárót. és folyton csörög-zörög is, ami számomra allegorikus jelleggel is bír, pl. a szerelem rablánca, vagy akár fogoly értelemben is, ami szintén több értelmet mutat, mert a társadalmi konvenciók fogságára is utal), ám a nyelvezet (Jékely Zoltán fordításán alapul) és a jelmezek a kort idézik. Ez a kettősség, hol ellenpontozza egymást, hol pedig észrevétlenül egymásba simul. A színészek pedig remekelnek. Az előjáték Huncut Kristóffal hiányzik, helyette Katának a darab végén lévő híres monológjával indítunk, mintegy felütésként, és ez adja a keretet a történethez.

makrancos-kata-domolky-daniel

Gothár Péter: Makrancos Kata, Víg Színház (fotó: Dömölky Dániel)

2012-ben pedig a Víg Színház tűzte műsorára, felfrissítve egy kicsit az egészet. Amiért említem ezt az előadást az az, mert Varró Dániel újrafordította hozzá Shakespeare művét, frissítette az archaikus szöveget, és Gothár Péter rendezte az előadást (korábban már a Szentivánéji álmot és a Lear királyt is), akinek filmjei mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni, akár humorát nézve, akár egyedi látásmódját tekintve, hiszen ki ne imádná például a Megáll az időt (nagyon nagy film!). Erre jómagam is nagyon kíváncsi lennék!

Rengeteg fel- és átdolgozása született a komédiának a legkülönbözőbb műfajokban (opera, balett, musical, film, azon belül is a hagyományos adaptációtól a tinikomédiáig minden), képtelenség mindet felsorolni. Vannak, amelyek ragaszodnak a hagyományos helyszínhez, nyelvezethez és vannak, amelyek elrugaszkodnak attól, más korba, más helyszínekre, más szereplőkkel helyezik el azt, mintegy csak ötletet merítve Shakespeare művéből. A kortárs popkultúrában is jelen van a mű természetesen (pl. Big Bang Theory). Igyekeztem a magyar feldolgozásokra koncentrálni a legszéleskörűbben, de azért a megkerülhetetlen alapműveket én sem hagytam ki, bármennyire is nem magyarok.

10thing

10 dolog, amit utálok benned

1960-ban készült egy rádiójáték Jékely Zoltán fordítása alapján, mely hűen követi a Shakespeare-darabot, olyan színészekkel, mint Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Márkus László, Csákányi László, hogy csak néhányukat említsem. Varga Géza rendezte, és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara is közreműködött benne Hidas Frigyes vezényletével. A hangjáték 1960. június 12-én hangzott el először a Kossuth Rádióban, és azóta is egyszer-egyszer – bár szerintem többször is érdemes lenne leadni, kiváló darab, én nagyon jól szórakoztam rajta. Legutóbb hét éve a Bartók Rádió tűzte műsorára. Már ezelőtt is készült egyébként a darabból rádiójáték, még az 1937-es évben Jávor Pállal, Dayka Margittal, Gonda Józseffel, de sajnos abból csak egy nagyon kis részletet lehet meghallgatni.

De ha már Jávor Pál… Volt egy 1943-ban készült fekete-fehér magyar film Makrancos hölgy címmel Martonffy Emil rendezésében és Eisemann Mihály zenéjével, ahol Jávor Pál Karády Katalinnal játszotta a főszerepeket, és az a Balázs Samu is megfordul benne, mint inas, aki az 1960-as rádiójátékban az öreg Baptistát, Katalin atyját játssza majd. A film a ’40-es években játszódik, Shakespeare-t csak nyomokban tartalmaz, leginkább csak ötletet merít belőle, ugyanúgy, mint a Jámbor Pált (milyen sokat gondolkozhattak a néven!:) alakító Jávor Pál a Shakespeare-kötetből, amikor Katát akarja megszelídíteni, sok mosolyt csalva ezzel az arcokra. Eredetileg is vígjáték, de a közben eltelt 70 év is hozzátette még a magáét, amolyan vasárnap délutáni kikapcsolódás. Bár azt akkor sem értem, hogy törni-zúzni miért kell úton-útfélen (néha úgy érzem feleslegesen). Karády és Jávor természetesen betétdalokat is énekel a filmben, melyeket Nagymamám anno szívesen dúdolgatott.

Egy másik filmfeldolgozás ugyanebből az évből a Makacs Kata címet viseli, itt Buttykay Emmi és Hajmássy Miklós a két főszereplő, és Bánky Viktor a rendező. Ez a változat nekem sokkal jobban tetszett, mint az előző, még akkor is, ha abban a másikban a kor két nagy ünnepelt sztárja szerepelt. Szintén a ’40-es évekbe visz, a Duna mentére helyezi a történetet, és frappánsabb megoldásokat használ. Katánk itt falura megy; tyúkot etet, házat meszel, dézsában mosogat, megtanul begyújtani és főzni is. Asszonyt faragnak belőle, méghozzá dolgos asszonyt, a korábbi elkényeztetett csitriből. Kicsit nem is értem, hogyan készülhetett ugyanabban az évben két magyar feldolgozása is a történetnek, kíváncsi lennék a korabeli pletykákra.:)

És ha már a filmeknél járunk, az első hangosfilm adaptációja a történetnek 1929-ben készült Sam Taylor rendezésében Mary Pickford és Douglas Fairbanks főszereplésével. Szerintem már csak azért is filmtörténeti érdekesség, mert az első, teljesen hangosfilmet csak egy évvel korábban, 1928-ban forgatták New York fényei címmel. Ez egy viszonylag rövid feldolgozás, mindössze egy órás, még látszik rajta a némafilm korának hatása, kifejezésmódja, és ez nagyon viccessé és szerethetővé teszi. A 16. században járunk Páduában, Petruchio-nak és Katának is ostora van, ki nem esik a kezükből, és nem félnek használni is azt.:) Az adaptáció nem pontosan követi az eredeti művet, mindenesetre nagyszerű alakításokkal tűzdelt csemege a javából.

A történet talán legnépszerűbb és legnagyobb hatású feldolgozása az 1967-es sok díjjal jutalmazott Franco Zeffirelli által rendezett film Liz Taylor és Richard Burton főszereplésével. Ez a film arra a Seregi Lászlóra is nagy hatással volt, aki élete egyik legnagyszerűbb koreográfiáját készítette el az ebből a darabról színpadra állított balettjében. Tényleg szenzációs! A Zeffirelli filmet pedig nem lehet nem szeretni. Elizabeth Taylor bár egy pénzen vett feleség, a végére mégis csak megszelídíti férjét, pont úgy, ahogy ő tette vele. Bár a férfimódszer tűnik durvábbnak, az asszonyi leleményt sem szabad lebecsülni.

b2bca097ac64c6a30b34a4e348948550

Franco Zeffirelli: A makrancos hölgy

Amely adaptációkat még érdemes megemlíteni; az az 1980-as film, mely a BBC Shakespeare-sorozatában készült Jonathan Miller rendezésében és John Cleese főszereplésével (ez utóbbi név hallatán talán nem kell magyaráznom, hogy miért lehet érdekes), és a 2005-ös szintén BBC-s, ShakespeaRe-Told sorozatban készült film, amely már mai környezetbe teszi át a cselekményt, és Katánk egy elvetemült politikus nő (az az igazság, hogy nekem ez a film tetszett a legkevésbé, de tény és való, hogy a szereplők nagyot alakítanak benne). A tinikomédiák között az egyik legismertebb a 10 dolog, amit utálok benned, mely szintén erre a műre vezethető vissza, már ha nagyon akarja az ember. A film aranyos, de Shakespeare-hez már szinte semmi köze egy-két néven, meg a kiindulási helyzeten kívül. A modern történet egy gimibe helyezi az alapötletet, és igazából Heath Ledger miatt olyan emlékezetes.:)

A Makrancos Kata balettről már volt szó korábban. Goldmark Károly művei adják hozzá az alapot, melyekből a zenéjét összeállította és részben hangszerelte Hidas Frigyes, aki már az 1960-as rádiójátéknál is jelen volt. Shakespeare vígjátékát balettszínpadra alkalmazta, a koreográfiáját tervezte, és rendezte Seregi László (ő rendezte egyébként a fentebb említett színházi előadást is, ha még emlékszünk rá). A Magyar Állami Operaház balett együttesének, a Magyar Nemzeti Balettnek az előadása, mely óriási sikerrel megy a mai napig. Táncszínpadi remekmű született Seregi László koreográfus keze nyomán. Erről muszáj voltam bővebben is írni, annyira zseniális.

Készült egy musical is a történetből Csókolj meg, Katám! címmel. 1948-ban állították először színpadra a Broadway-n, Cole Porter szerezte hozzá a zenét, és olyan nagy sikert aratott, hogy több mint ezer előadást ért meg, és számos díjat besöpört. 1953-ban elkészült belőle a filmváltozat is George Sydney rendezésében, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A történet egy elvált színész házaspárról szól, ahol a férj a Makrancos Katát állítja színpadra és volt feleségét kéri fel a főszerepre. Egykori hitvesében ott lapul Kata természete, a férj pedig úgy dönt, megszelídíti és visszaszerzi, hiszen még mindig szeretik egymást a sok civódás ellenére. Aki szereti az olyan régi filmeket, mint az Ének az esőben, vagy az Egy amerikai Párizsban, ezen is jól fog szórakozni.

Természetesen van magyar musical változat is, Makrancos Kata néven fut, mely Nádasdy Ádám fordításán alapul, és a zenéjét Czomba Imre szerezte, aki az Experidance előadásaihoz írt korábban muzsikát. A 2013-ban bemutatott musical-komédia címszerepében Détár Enikő.

A fiatalabb korosztály sem maradhat ki A makrancos hölgyből. Charles és Mary Lamb Shakespeare néhány művét átdolgozták gyerekek számára is érthető formába, mely Shakespeare-mesék címen jelent meg a Móra Könyvkiadónál. Ezekből hetet (köztük A makrancos hölgyet is) a Kossuth Rádió 1996-ban Győri Franciska előadásában rögzítette, és a Jó éjszakát gyerekek! műsorában, az egyenként kb. 10 perces történeteket esti meseként le is adta. (Itt lehet belehallgatni.)

Az általam említett adaptációk, csak alig néhány a sok közül. Mindegyikben találtam valami érdekeset, ezért is szerettem volna egy kicsit rájuk irányítani a figyelmet. A bejegyzéshez szolgáló kis kutatómunkám azt mutatja, hogy Shakespeare az adaptációk kiapadhatatlan forrása mind a mai napig, és műfaji kötöttségek nélkül mozog a világban. Öregek és fiatalok egyaránt szeretik, egyszerűen örök és megunhatatlan. Ha valaki kételkedne a dologban, be kell látnia: Shakespeare minden korban menő. És én remélem, hogy még sokáig az is marad!

A Nagy Shakespeare Projekt további bejegyzései (folyamatosan kerülnek fel a linkek a másfél hónap alatt, ahogy születnek):

A lóvá tett lovagok, A velencei kalmár, A vihar, Ahogy tetszik, Antonius és Kleopátra, Athéni Timon, Coriolanus, Hamlet, Julius Caesar, Lear király, Minden jó, ha vége jó, Othello, Rómeó és Júlia, Sok hűhó semmiért, Szeget szeggel, Szentivánéji álom, Szonettek, Téli rege, Tévedések vígjátéka, Titus Andronicus, V. Henrik, Vízkereszt, vagy amit akartok

Reklámok

13 responses to “A makrancos hölgy (A Nagy Shakespeare Projekt)

  1. Visszajelzés: Hamlet, dán királyfi | kultúrlény·

  2. Visszajelzés: Sok hűhó semmiért (Much Ado about Nothing) | kultúrlény·

  3. Nagyon, nagyon tetszetős poszt. Látszik, hogy sokat dolgoztál vele 🙂 Én még csak nagyon az elején vagyok a kutatásnak, de már kettéáll a fülem 😛

    • Köszönöm szépen.:) Neked még bőven van időd, de amúgy elhiszem ezerrel. Ahogy elkezd az ember kutakodni, annyi minden kerül elő, hogy csak kapkodja a fejét. A nava-t ismered? Találtam neked rajta anyagot, ha véletlenül hiányozna egy színházi adaptáció!;)
      http://nava.hu/kereses-eredmenye/?search=A+l%C3%B3v%C3%A1+tett+lovagok
      Én ma a Lear király komolyzenei vonatkozását böngésztem át, és belehallgattam Berlioz, Balakirev és Sallinen muzsikájába. Ez utóbbi finn zeneszerző, aki operát írt Lear-ről. Kíváncsi lennék rá, hogy finnül van-e? Finn operát még úgy sem hallgattam eddig!;)

      • Húúú, ez nagyon tuti 🙂 Hála az égnek, fent van a youtube-on is 🙂 Ott már elkezdtem nézni.
        A zenei vonatkozás utáni kutatásba viszont beletört egyelőre a bicskám. Nicolas Nabokov írt egy operát, és már nem tudom, hogyan guglizzak, hogy vmi hallható anyagot is találjak ://
        Finn opera – izgalmas, és hát valljuk be, az operákat mindig úgy éneklik, ahogyan eredetileg megírták őket (legalább is java részét 😀 )

  4. Visszajelzés: A Nagy Shakespeare Projekt | Rakenroll Fóka·

  5. Jól összefoglaltad a különböző adaptációkat + tetszett a történeti összefoglaló 🙂 Vártam volna, hogy a saját véleményedből kicsit többet kifejtesz, de így is teljes képet ad.

    • No, majd akkor erre jobban odafigyelek a Lear királynál.:) 8-9 adaptációt néztem meg vagy hallgattam meg, és még elolvastam a könyvet és a mesét. Kicsit túltengtem.:D A balettről írtam külön, de az majdnem ugyanennyi lett, így a többiről itt nem is mertem nagyon elereszteni magam.:) Azt hiszem tanulság számomra, hogy legközelebb akárhányat is megnézek, ki kell választanom 2-3-t, amiről írok, a többit meg elfelejteni…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s