Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei

“Nem Muszin – én Puskin vagyok csak,
Hivatásom a versirás,
Nem udvaroncként – igy vagyok nagy:
Polgár vagyok és semmi más.”

Puskin nevéről mindenkinek elsőre az Anyegin ugrik be, és máris fejből elkezdi darálni Tatjana levelét – melyet a világirodalom legszebb szerelmi vallomásaként aposztrofálnak -, és mely nem elég hogy kötelező olvasmány volt, még ezt a részt fejből is meg kellett tanulni. És hát körülbelül aztán eddig is tart a költő-íróról az ismeret, holott jó pár remekművet letett még az asztalra. Bár a kicsit lázadóbbak, még Puskin titkos naplóját is olvasták, mely igen csak nagy botrányt kavart vulgáris, obszcén szavaival és kendőzetlen szexualitásával (olyannyira, hogy még vitáznak is róla, hogy tényleg ő írta-e). Nagyon sokan felháborítónak tartják ezt az őszinte írást, pedig ezekben a versekben is végig arról beszél, hogy „Őszinteségben fürdik életem.”

puskin

“Tornácra lép a lány, árnyékba, ködbe ér, 
Keble kibontva, és arcába fúj a szél. 
De orosz rózsa ő, zord éji szél se bántja, 
Lobog a tél fagyán a csók tüzes parázsa. 
Szikrázó hóban virít a honi szűz.”

Az ebben a könyvben kiadott kevesebb mint száz versből álló verscsokor azt a nyughatatlan romantikus költőt idézi meg nekünk, aki odavan a nőkért, a szerelemért, a természetért, és legfőképpen a szabadságért. „Helyét nem lelve járt a sötét fényű égen, / Ködfelhők közt a hold.” Ifjonti hévvel és lázadó szívvel versel, méltat vagy elmarasztal. Felfokozott vágyak, lángolás és eszmékért való rajongás süt a lapokról. ”Csak bennem zúg lázongó gondolat.” majd pedig „Istenként alkotok külön törvényt magamnak.”, és mint tudjuk ennek meg is lesz a következménye, száműzetés vár rá, nem is egyszer.

„S az éjben ott nem hallhatom
A csalogányt s a mély vadon
Zaját, ha feldörög:”

holdfelhőkkel

Aztán pedig, ahogy haladunk előre az időben és a kötetben is, egyre többször felbukkan az ifjúság elmúlása, „hányszor is vonszoltak-löktek engem a lusta álmok”, a szenvedés, a csalódottság érzése, no és az elvágyódásé. Elmenni minél messzebbre a cenzúrától, a besúgóktól, a házi őrizettől, a rágalmaktól. És bár a sok zaklatás felőrölte teljesen, de azért még ott pislákol némi remény is…

“Barátom, már elég! 
A szív nyugalmat áhít

Barátom, már elég! A szív nyugalmat áhít, 
Nap napra múlik, és mind elvisz egy parányit 
Az életünkből; ám azt hittem, élhetek 
Együtt veled, de lásd, épp most halunk mi meg. 
Boldogság nincs sehol – kívánság, béke van csak. 
Már régen álmodom külön sorsot magamnak – 
Letört rabszolga én, szeretnék szökni már 
Szebb tájra, hol derűs gyönyör s új munka vár.”

Talán engem leginkább az orosz táj, fenséges költőisége fogott meg. A Kaukázus, mint a szabadság szimbóluma (akárcsak nálunk a róna) lapról lapra egyre többször tűnik fel, és ahányszor előkerül, mindig valamelyik másik oldalával lep meg, de mindig hit és vágy veszi körül, no meg a remény, hogy ott megoldódnak a gondok.

kazbekandresmits

Tsminda Sameba kolostor, a 14. században épült, Kazbek hegy (fotó: Andre Smits)

“Kolostor a Kazbeken

Vad hegyek fölött, Kazbekem, 
királyi sátrad ékesen 
tündöklik örök fénybe mártva. 
Kolostorod, mint égi bárka, 
felhők közt a magasba tart: 
alig sejtett a suhanása.

Távoli-messzi az a part! 
Fel! fel! oda kell végre mennem! 
Ott várnak a szabad hegyek!
Felhőkön túli cella rejtsen, 
hol Isten szomszédja leszek!”

A világirodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg ez a kis verseskötet. És azt kell mondanom – bármennyire is közhelyesen hangzik -, hogy amilyen kicsi, olyan nagy a hatása. „Elönt a csönd: szabad gondolatok szülője.” Jól összeválogatott kötet, tényleg a Puskin versek színe-java található meg benne, a fordítók pedig kiválóak. Zömében Szabó Lőrinc, Franyó Zoltán, Eörsi István fordításai álltak hozzám a legközelebb.

Kiadó: Móra Könyvkiadó
Kiadás éve: 1995
Fordította: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Eörsi István, Fodor András, Franyó Zoltán, Gáspár Endre, Illyes Gyula, Kardos László, Képes Géza, Kormos István, Lányi Sarolta, Lothár László, Németh Emil, Orbán Ottó, Rab Zsuzsa, Rónay György, Szabó Lőrinc, Urbán Eszter, Garai Gábor, Weöres Sándor

Reklámok

One response to “Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei

  1. Visszajelzés: Anna Ahmatova versei | kultúrlény·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s