A visszatérő (The Revenant)

Alejandro González Inárritu legújabb filmje nyers, erőszakos és brutális, nem véletlenül ajánlják 16 éven felülieknek. A 12 kategóriában is Oscar-díjra jelölt alkotás (legjobb film, legjobb rendező, legjobb férfi szereplő, legjobb férfi mellékszereplő, legjobb látványtervezés, legjobb fényképezés, legjobb jelmez, legjobb vágás, legjobb smink, legjobb hangkeverés, legjobb hangvágás, legjobb vizuális effektek) Michael Punke megtörtént esetet feldolgozó regénye alapján készült.

the-revenant-dicaprio.jpg.653x0_q80_crop-smart

1823-ban Hugh Glass vadászként és nyomolvasóként félindián fiával egy prémvadászokat foglalkoztató társaságnak dolgozik. Az utolsó erődtől is több heti járóföldre, a feltérképezetlen határvidéken állítanak csapdákat. A környéken vad és harcias indián törzsek kóborolnak (fehérek elrabolták az egyik törzsfő lányát) és megtámadják a vadászokat, akik sok embert, prémet veszítenek, és menekülniük kell a bosszúszomjas indiánok elöl, be az ismeretlen vadonba. A kényszerű kitérő alatt Glass egy bocsait védő grizzly medvével találkozik az erdőben, kemény harcot vívnak, melynek során súlyosan megsebesül, úgy tűnik, meg vannak számlálva a napjai. Bár a megfogyatkozott csapat megpróbálja magával vinni a haldoklót, a zord időjárás, az embert próbáló körülmények és az őket üldöző indiánok, ezt nem teszik lehetővé. A kapitány két embert hagyj hátra Glass-szal, hogy végóráiban ápolják, aztán pedig tisztességgel temessék el. Ám a kapzsiság kerekedik felül, a tehetetlen Glass-t élelemtől és fegyverétől megfosztva hátrahagyják. A férfi dacol a halállal, eltökélten és mindenáron túl akar élni, hogy bosszúját beteljesítse…

revenant2

Nagyon nehezemre esett túlesni a filmen. Tele van logikai buktatókkal, amelyek szüntelen kizökkentik az embert. Ha a nagy nyomolvasó arra nem képes, hogy felismerje egy anyamedve és két bocsának nyomait (lábnyom, szag, ürülék, medvecsapás), akkor hogyan higgyem el neki, hogy félholtan, mindenféle fegyver nélkül, éhséggel és sebesüléssel küzdve, képes megtenni 300 mérföldet a veszélyekkel, ragadozókkal és indiánokkal teli tájon át? A forgatókönyvvel nagyon nem vagyok megelégedve. (Talán ezzel nem én vagyok az egyedüli, hiszen nem kapott jelölést Oscar-ra, pedig egyedül ez hiányzik a sorból.) Nem ártott volna, ha valaki olyan is átnézi, aki ért a vadászathoz, a természethez, az indián harcmodorhoz, vagy van némi művészi allűrtől mentes józan paraszti esze, vagy csak egyszerűen olvasta Karl May vagy Cooper regényeit (netalántán vadászírók elbeszéléseit), és látott néhány dokumentumfilmet a medvékről… Nem kérdés, én a medvének szurkoltam, bár ugye esélye nem volt, mert akkor nincs film!

the-revenant2

Azt, hogy derékig tocsogunk a vérben, és kendőzetlenül kapjuk a naturalista elemeket az arcunkba, azt Inárritutól már megszokhattuk. A rendezőnek egyfajta védjegye, hogy a brutalitást valamiféle művészi körítésbe csomagolva, ugyanakkor semmit nem elfedő őszinteséggel teszi elénk. Itt azért én éreztem némi hiányt. A delírium pillanataiban megjelent látomásos részek nem voltak az igaziak. Azokban a jelenetekben én még láttam volna lehetőséget. Illetve volt egy-két jelenet, amelyik meg teljesen felesleges és öncélú volt… Például az indián nő, ahogy véres kezét mossa a patakban. Miért kellett újra képbe hozni azután, hogy elmenekült, ha később nem kezdünk vele semmit? A film végéig vártam, hogy mikor kerül majd elő… Vagy a vaddisznókkal körülvett kunyhók esetében sincs értelme a jelenetnek, hiszen nem tudunk meg róluk semmit sem, hogy kik és miért ölték meg őket. Tulajdonképpen úgy tűnik, hogy csak azért van, hogy Bridger adhasson enni a nőnek, de minek? Ellenben a Glass-t segítő pawnee indiánról semmit nem tudunk meg – azonkívül, hogy tud izzasztókunyhót építeni -, holott inkább itt kellett volna elsütni azokat az elpocsékolt perceket. Az indiánokra határozottan több időt kellett volna szánni. Az egész filmben jelen vannak, de még sincsenek. Amolyan muszáj kellékek, pedig ennél jóval többek még a film szempontjából is.

the-revenant-5.jpg.838x0_q80

Ami viszont mindent visz, az a látvány. Emmanuel Lubezki nagyon érti a dolgát, és remekelt ebben a filmben (is). Gyönyörű a képi világ, lehengerlőek a tájképek, élettel teli a látvány. Ennyire kifejező fákat utoljára Robby Müllertől láttam a Halott emberben. Szép, rideg és veszélyes. És épp a látvány az, ami feledtette velem a film hosszúságát, melyet sokan felrónak neki. Nincs baj ezzel a két és fél órával – mondjuk én a Farkasokkal táncoló négy órás változatát is imádtam -, csodaszépen és mozgalmasan kitöltik a képek a cselekmény közti réseket, és segítik elhinni az időmúlását, ami nélkül Glass hihetetlen gyorsan felgyógyult halálos ágyából és számtalan viszontagságából. Az idő múlásának ábrázolásával is vannak gondok, de a képi világ határozottan segíti, hogy elhiggyük, lehetséges.

the-revenant-03

A színészi játék, mind a Glass szerepét alakító Leonardo DiCaprio-tól és mind az ellenlábasát megformáló Tom Hardy-tól is szép iparos munka. Tisztességgel végigjátszották az összes Inárritu által elképzelt jelenetet. Leo még egy lovat is kibelez, hogy testében mentse meg önmagát a fagytól. Nem gondolom, hogy könnyű dolguk volt, mind a szereppel, mind pedig a rendezővel… Ezzel együtt is, és azzal is, hogy a zord vadonban kőkemények az emberek is, hiányoztak nekem az érzések. Tudtam, láttam a bosszút, de nem éreztem, sem pedig a Hardy felé áradó gyűlöletet. Inkább csak a megszállottságot, meg azt, hogy a feladatot teljesíteni kell, meg kell ölni, hogy az egyenleg rendben legyen. Ugyanezt éreztem a halott feleség jeleneteinél is… az elengedni nem akarást, a ragaszkodást igen, de a szerelmet nem. Az apa-fiú jelenetek pedig messze nem hozták azt a szintet, amit Az utolsó mohikánban Csingacsguk és Uncas mutat. Itt bár próbálták a fejünkbe verni, hogy a család férfitagjait látjuk, de nem volt meg a két színész között a kémia, az apa-fiú kötelék. Persze volt szenvedés, nyögés meg kínok, de mögüle hiányzott az igazi fájdalom.

revenant-3.jpg.838x0_q80

Mindezekkel együtt is, ez egy jó film. Vannak hibái, szerintem a színészi alakítások azzal együtt, hogy jók, nem érnek Oscart, sem pedig a rendezés, de a látványra mindenképpen odaítélnék egy szobrot. Az tökéletes és hibátlan.

(Megjelent: DebrecenPlus.hu)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s