Kuflitörténetek első kézből

Kuflik a Debreceni Pagony ajtaján

Október 28-án, egy verőfényes őszi szombat délelőttön, Dániel András látogatott el a Debreceni Pagonyba, akit a felnőttek legalább olyan izgalommal vártak, mint a sok nyüzsgő-mozgó gyerek. Tanult kollegám szerint a kuflik 35 éves kor fölött függést okoznak. Tanúsíthatom!:)

András hozott egy régi meg egy teljesen vadonatúj mesét, amely még meg sem jelent. Ezekből megtudhattuk, hogy „egy láthatatlan kalap sosem megy ki a divatból”, és hogy az ugródudorzsibbadásra teknőctokabogyót kell szedni… De persze ennyi nem volt elég a lelkes közönségnek, úgyhogy kaptunk még Kicsibácsi és Kicsinéni történeteket is, és még több kuflit. Aztán pedig a gyerkőcök is kérdezhettek a szerzőtől, ötleteket is adtak (kuflibolygó), és olyan is volt, aki maga is írt és rajzolt kuflitörténetet.

Természetesen mi molyok sem hiányozhattunk a programról, kuflirajongókként meg pláne. Az esemény után Andrással beszélgettünk egy kicsit jó sok mosollyal az arcunkon; természetesen a nap sztárjairól, a kuflikról faggattam…

Honnan jött az ötlet, hogy kuflikat rajzolj, és hogyan születtek meg ők?

Hogy honnan jöttek? Firkákból születtek, a saját firkáim közt találtam rájuk. A jobb firkáimat, vagy azokat, amikről úgy érzem, hogy még majd esetleg valamire lehet használni őket a jövőben, azokat el szoktam tenni. A firkáim között találtam néhány rajzot, ilyen kis kukacszerű élőlények néztek rám. Mikor megláttam őket, eszembe jutott, hogy ezekről lehetne írni valamit. A kufli név, az rögtön eszembe jutott, és ez már ilyen intő jel volt, hogy akkor itt már valami lesz.

Megvan esetleg a pillanat, amikor firkáltad őket?

Ezt nehéz visszakövetni, mert mindig firkálok. De tényleg! Ha kezem ügyében van egy toll, ha találok egy vízszintes felületet, akár telefonálás közben is, akkor rögtön firkálni kezdek. Hogy melyiket mikor firkálom, arra már nem szoktam emlékezni.

Dániel András a Debreceni Pagonyban

Ezek a kuflis történetek „igaz történetek alapján” születnek? Vannak benne veled megtörtént valós momentumok?

Csak igaz történeteket írok. Az összes kuflitörténet az első szótól az utolsóig így történt meg az elhagyatott réten, nem tettem hozzá semmit. (nevetés) … Fantáziaszülte történetek.

Hogyan kezdesz neki egy kuflitörténetnek?

Mindig a történet születik meg hamarabb. A klasszikus módon csinálom. Előbb elkészül a mese, és aztán illusztrálom, csak ebben az esetben nem másét, hanem a saját történeteimet.

Mennyire tervezed meg előre, hogy kiknek szóljon a mese? Elvileg gyerektörténetek ezek, de gyakorlatilag legalább annyira élvezik a felnőttek is, gondolok itt a rajzokban elhintett felnőtt poénokra.

A kuflik eredetileg egy óvodásoknak szóló képeskönyv-sorozatnak indult, de igazság szerint bármit is írok, azért sosem szoktam olyan nagyon pontosan belőni a korosztályt, hogy kiknek szóljon. Ami adott volt, az, hogy rövid történetek legyenek, kevés szöveggel, sok képpel, és ez ugye a nyelvét már befolyásolta, hogy néhány mondatba bele kell férnie egy történetnek. De akármit írok, egy kicsit mindig kibeszélek a történetből a felnőttek felé. Igyekszem úgy tenni, hogy ez ne legyen zavaró, hogy a gyerekeket ez ne zavarja a mese értésében, és ez úgy tűnik, hogy többnyire sikerül is. De mivel a kuflitörténetek írása és főleg rajzolása közben magamat is szórakoztatom nemcsak az olvasót, ezért nyilván becsúsznak olyan kiszólások vagy poénok, amelyeket talán a felnőttek jobban értenek vagy értékelnek.

Minimolyunk és az anyukája is nagy kuflirajongók

Egy-egy ilyen történetet megírni mennyire „komoly” munka, és mennyire van az, hogy csak elengeded magad és jön, ami jön, amolyan kikapcsolódós élvezet?

Furcsa dolog ez a komoly munka… Egyrészt hogy lehet komoly munkának nevezni azt, amikor az ember hét, réten ugráló ízéről ír mindenféle furcsa történetet, ennél azért komolyabb munkák is léteznek a világban, azt hiszem. (nevetés) Másfelől meg mégis munka, főleg most, hogy rajzfilmsorozat is készült a kuflikból. Most készül a második évad, és ahhoz nekem tizenhárom történetet meg kell írnom és rajzolnom. Ez egyfelől szórakoztató, meg vicces, hiszen vicces dolgokról szólnak ezek a történetek, másfelől pedig munka. Le kell ülni, rendesen meg kell írni, mert fontos, hogy akármilyen vicces is a történet, abban jó mondatok legyenek, rendben legyen a szöveg, és meg kell rajzolni, ami azért sok rajzot jelent és sok-sok órát, amit az ember a rajzpapír felett tölt a ceruzájával.

Könnyen jönnek a történetek, a fejedben zsonganak?

Változó. Van, hogy könnyen jön egy történet, és van, hogy nem. Van, hogy jön egy ötlet, és szinte csak lerakom a kezem a klaviatúrára és már jön is belőle a mese, és van úgy, hogy jónak tűnik egy ötlet, nekiállok, és aztán egyszer csak elakadok, és elkezdek kínlódni vele, és gyúrni kell az anyagot, míg aztán kikerekedik belőle a teljes történet. Úgyhogy ez változó. Persze olyannak kell tűnnie, mintha olyan spontán volna és lendületes, de a megírás nem mindig az.

… és szerintem is! Csak egy napra hadd legyek kufli!:)

Honnan jön az ihletettség a vadmarcipán, az ugródudorzsibbadás, a teknőctokabogyó ésatöbbi kitalálásához?:)

Lehet ez nálam valami születési rendellenesség, de nekem ezek így jönnek. (nevetés) Többnyire a meseírás lendületében jönnek elő ezek a szavak – miközben írom, már találom is ki.

Amikor megírsz egy történetet, leteszteled gyerkőcökön, közeledben levőkön?

Előfordul, hogy letesztelem. Ma itt is csináltam azt, hogy felolvastam olyan történetet, ami még nem jelent meg, és még végül is változtatható is akár. Az én gyerekeim már nagyok, már van, amelyik majdhogynem felnőtt, de már mindegyik rohan a felnőttkor felé. Ők már kinőttek ebből a korból, de ha alkalmam van rá, felolvasom kisebbeknek a történeteket. Főleg ilyen író-olvasó találkozókon van rá módom. Sokfele járok az országban, és gyakran van, hogy felolvasok frissen elkészült történeteket… Az mindig motivál, amikor azt látom, hogy beindítom a gyerekek fantáziáját ezekkel a történetekkel, hogy kedvet és bátorságot kapnak arra, hogy ők is kitaláljanak dolgokat, és akkor rácsodálkoznak, hogy fú, nekik is milyen jó ötleteik vannak. Ma is volt itt egy kislány, aki mondta, hogy ő is írt egy kufitörténetet. Akár ezen a mesei világon belül is továbbgondolják a dolgokat, de az még jobb, ha saját figurákat találnak ki. Ez nagyon jó élmény, és hát igazából a felnőtteket is csak arra tudom biztatni, hogy használják a képzelőerejüket. Ez nem csak a meseírásnál jön jól, hanem a legtöbb szakmában, meg sok élethelyzetben is.

Hogyan lett a kuflikból rajzfilm?

Ez nem rajtam múlt. Soha nem gondoltam volna, hogy rajzfilm lesz a kuflikból. A KEDD Rajzfilmstúdió, és a stúdió vezetője, M. Tóth Géza, szoktak kutatni a mesekönyvpiacon olyan történetek után, amelyekből lehet, többnyire nem egészestés rajzfilmet, hanem rajzfilmsorozatot készíteni, mert őket ez érdekli elsősorban. A Pagony Kiadóval is rendszeres kapcsolatban vannak. Két évvel ezelőtt a keresgélés során az orruk elé tették több más könyv társaságában a kuflikat, és erre mutattak rá, hogy ebben látnak lehetőséget, fantáziát, hogy ebből legyen sorozat.

A legújabb könyved, A világ első kuflizenekara, a napokban jelent meg. Még annyira friss, hogy még csak most kerül a boltokba. Mit kell róla tudni?

Ebben is két történet van, mint minden kuflikönyvben. Az első, a címadó történet, az arról szól, hogy zenekart alapítanak a kuflik, mert még a történet elején Pofánkának feltűnik, hogy mindenki hangot ad, csicsereg, meg nyüszít, meg ugat, meg nyávog, meg nem tudom még mit csinál az elhagyatott réten. És milyen jó lenne, ha ők is hasonló dolgokat csinálnának. Csak hát nincsen igazából jó hangjuk, ez gyorsan kiderül, így hát felkerekednek, hogy találjanak maguknak „hangszereket”, amivel tudnának nagy zajt csapni. És erről, részben a keresgélésről, részben pedig a kuflizenekar megalapításáról szól a történet.

Ez egy rockzenekar, beatzenekar, netalán tán popzenekar?

Konkrétan nem hangzik el a könyvben erre való utalás, hogy milyen zenét játszanak. Olyan nagy kakofónia az egész, inkább kísérleti zene. Kortárs kísérleti zenéről lehet szó. (nevetés) Hát majd meghalljuk, hogy Alpár Balázs a rajzfilmsorozat zeneszerzője milyen zenét talál ki nekik, erre én is kíváncsi vagyok. Mert hát minden kisgyerek szeret, de még a felnőttek is szeretnek, még ha nem is tudnak is zenélni, de zajt csapni azt igen, az nagyon jó dolog, azt hiszem, ezt te is ismered…

És egy hasonló dologról szól a második történet is, amit kisgyerekként mindannyian átéltünk; amikor a fűben heverünk, és figyeljük, hogy hogyan mászkálnak a fűszálak között a mindenféle bogárkák. Ez egy alapvető gyermekkori élmény, és ezt írtam meg a második történetben, ahol Zödön és Fityirc arra lesznek figyelmesek a kuflikupac tetején üldögélve, hogy ott valahol lent a réten Bélabá mozdulatlanul hever a fűben. Nagyon megijednek, azt hiszik, hogy valami baja van, odamennek hozzá, és kiderül, hogy semmi baja nincsen, csak heverészik a fűben, és valamit nagyon néz. Odafekszenek mellé, és attól kezdve azt látjuk, amit ők látnak a fűszálak között, ahol igen komoly élet zajlik, mindenféle furcsa lényekkel történnek különféle dolgok.

Most min dolgozol? Mi a következő tennivalód most, hogy megjelent a könyv?

Továbbdolgozom a kuflikon, mert a következő tizenhárom történetet meg kell írnom és rajzolnom a stúdiónak. Ez most zajlik, ennek a munkának vagyok a végén, illetve egy nem kuflis könyvnek írom a szövegét, abból remélhetőleg jövőre lesz majd valami.

És milyen kuflik nélkül az élet?

Azt nem tudom. (nevetés) Nagyon jó a kuflikkal tölteni az időt, de azért néha kell a változatosság. Sok minden jut eszembe a kuflikon kívül is, és azért ezeket az ötleteimet is igyekszem megvalósítani. Néha jólesik mással is foglalkozni.

(Megjelent: Merítés 2017. október)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s